Rétvári szerint csökkenthetik a diákok leterheltségét, de nem érti a szakszervezeteket

Rétvári Bence nem érti, miért bojkottálják a köznevelési kerekasztalt a legnagyobb pedagógus-szakszervezetek. Szerinte elképzelhető a diákok leterheltségének csökkentése.

  • eduline/mti
MTI / Illyés Tibor

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerint érthetetlen a két legnagyobb szakszervezet által hirdetett bojkott, miközben a múlt héten még éppen ők követelték a köznevelési kerekasztal összehívását – erről az M1 reggeli műsorában beszélt.

Hétfőn Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke bejelentette, hogy február 13-ára a fővárosba, országos tüntetést szervez a pedagógusok sztrájkbizottsága, a köznevelés és a pedagógusok helyzetének javítását követelve.

Szintén hétfőn a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatás szervezeteihez intézett nyílt levélben szólított fel a köznevelési kerekasztal bojkottjára.

A PSZ indoka az volt, hogy a legtöbb kifogásolt kérdésben nem tudtak dűlőre jutni a tárcával, a PDSZ pedig főleg a kerekasztalhoz meghívott szervezeteket kritizálta. Erről bővebben itt írtunk.

Az eddig megfogalmazott követelésekről az államtitkár azt mondta: a tananyag mennyisége "régi nagy vita". Mint mondta, egyrészt azt várják, hogy a legmodernebb, legszélesebb körű tudást kapják a diákok, amely a munkaerőpiacon, illetve a továbbtanuláshoz szükséges, másrészt, hogy ne legyen nagy a diákok leterhelése az iskolában.

Az arányosság figyelembevételével szerinte ennek két megoldása lehetséges. Az egyik, hogy a mostani tartalmat csökkentik, a másik, hogy a tanulási időt növelve a diákoknak nem nyolc, hanem kilenc év alatt kelljen elsajátítaniuk a tananyagot.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.