Rétvári Bence nem érti, miért bojkottálják a köznevelési kerekasztalt a legnagyobb pedagógus-szakszervezetek. Szerinte elképzelhető a diákok leterheltségének csökkentése.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerint érthetetlen a két legnagyobb szakszervezet által hirdetett bojkott, miközben a múlt héten még éppen ők követelték a köznevelési kerekasztal összehívását – erről az M1 reggeli műsorában beszélt.
Hétfőn Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke bejelentette, hogy február 13-ára a fővárosba, országos tüntetést szervez a pedagógusok sztrájkbizottsága, a köznevelés és a pedagógusok helyzetének javítását követelve.
Szintén hétfőn a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatás szervezeteihez intézett nyílt levélben szólított fel a köznevelési kerekasztal bojkottjára.
A PSZ indoka az volt, hogy a legtöbb kifogásolt kérdésben nem tudtak dűlőre jutni a tárcával, a PDSZ pedig főleg a kerekasztalhoz meghívott szervezeteket kritizálta. Erről bővebben itt írtunk.
Az eddig megfogalmazott követelésekről az államtitkár azt mondta: a tananyag mennyisége "régi nagy vita". Mint mondta, egyrészt azt várják, hogy a legmodernebb, legszélesebb körű tudást kapják a diákok, amely a munkaerőpiacon, illetve a továbbtanuláshoz szükséges, másrészt, hogy ne legyen nagy a diákok leterhelése az iskolában.
Az arányosság figyelembevételével szerinte ennek két megoldása lehetséges. Az egyik, hogy a mostani tartalmat csökkentik, a másik, hogy a tanulási időt növelve a diákoknak nem nyolc, hanem kilenc év alatt kelljen elsajátítaniuk a tananyagot.
Lannert Judit egy KritikAI gondolkodás feliratú pólóban, és egy Luther Márton-idézettel („Itt állok, másként nem tehetek”) lépett színpadra. Ahogy fogalmazott: "Szeretnék a magyar állam nevében bocsánatot kérni azoktól, akiket meghurcolt az előző rendszer, elsősorban azoktól a pedagógusoktól, akik kénytelenek voltak elhagyni a pályát."
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
A kerettantervek és az óraszámok felülvizsgálata, a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentése és az életközelibb oktatás is szóba került a dabasi találkozón.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bruttó 373 200 forint az egyetemi tanársegédek és adjunktusok alapilletménye a Zeneakadémián, amit novemberig 15 százalékos illetmény egészít ki.
Miután a zalaegerszegi Deák Ferenc Technikum egyik igazgatóhelyettese egy kommentben „véresszájú komcsinak” nevezte egy helyi egyesület elnökét, nyílt levélben és panaszban is kifogásolták a kijelentését. A pedagógust előbb írásban figyelmeztették, majd visszavonták igazgatóhelyettesi megbízását.
Kevés a fiatal, miközben a tanári kar jelentős része egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz. A frissen megjelent OECD-jelentés számai alapján továbbra sem látszik fordulat a magyar pedagógusok korösszetételében.
