Hiába kérte ki magának korábban a nemzetgazdasági tárca, továbbra is teljes a káosz a szakképzési centrumok körül: a pótfelvételik előtt még azt sem lehet tudni, ki veszi föl a gyerekeket? Rettegnek az oktatók is: elbocsátásokra számítanak – írta a nol.hu.
Másfél hónappal ezelőtt sértődötten kérte ki magának a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy a szakképzési centrumok felállításának folyamatát kaotikusnak minősítette a Népszabadság. Az NGM álláspontja szerint ugyanis minden a legnagyobb rendben folyik: a centrumok létrejöttek, a vezetők kinevezése megtörtént. Ezek papíron valóban megtörténtek, de sem szervezeti-működési szabályzat, sem elfogadott pedagógiai program nincs.
Egy szakképzési centrumban 30-50 tagintézmény (szakképző iskola, kollégium, tanműhely) működik, a minisztériumi közléssel ellentétben azonban nem világos, hogy a munkáltatói jogok hogyan alakulnak. A ködös jogszabályból annyi kiolvasható, hogy a szakképző iskolák vezetőinek keze még jobban meg lesz kötve, mint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) tartozó vezetőké.
Tavaly télen a szakszervezetek nyomására ugyanis sikerült módosíttatni a köznevelési törvényt, melynek nyomán a klikes iskolák igazgatói beoszthatják a tanórákat, illetve engedélyezhetik a szabadságolást, de a szabályozatlanság miatt a szakképző intézmények vezetőinek még ennyi mozgástér sem jár. A minisztériumi közlés szerint a tanulói jogviszony kérdése rendezett, ám ennek sem találták nyomát. Nincs arra vonatkozó jogszabály ugyanis, hogy ki dönt a tanulók felvételéről: a tagintézmény igazgatója vagy a centrum igazgatója. Ez a probléma a jövő héten már nem csak papíron létezik: a pótfelvételik és a pótbeiratkozások miatt alapvetően érinti a gyerekeket: ki veszi majd fel őket? A centrum vezetője vagy a tagiskola?
Az sem tudható, hogy az adott központok mekkora költségvetéssel gazdálkodhatnak. Bár a centrum költségvetési szerv, az a képtelen helyzet állt elő, hogy elfogadott büdzsé híján nem tudható, milyen személyi állománnyal – azaz hány tanárral, dolgozóval – működhet.
A bizonytalanság érzése talán ez utóbbi miatt erősödik az érintett iskolák pedagógusaiban. "Szabadságon voltunk már, amikor a Kliktől átkerültünk az NGM-hez. Értesítettek bennünket a fenntartóváltásról, de az új munkaszerződésünket, amit már rég ki kellett volna adni, még nem kaptuk meg" – közölte a Népszabadsággal egy vidéki iskola neve elhallgatását kérő oktatója, aki szerint ez a költségvetéssel áll összefüggésben: elbocsátásokra számítanak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
