Hiába kérte ki magának korábban a nemzetgazdasági tárca, továbbra is teljes a káosz a szakképzési centrumok körül: a pótfelvételik előtt még azt sem lehet tudni, ki veszi föl a gyerekeket? Rettegnek az oktatók is: elbocsátásokra számítanak – írta a nol.hu.
Másfél hónappal ezelőtt sértődötten kérte ki magának a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy a szakképzési centrumok felállításának folyamatát kaotikusnak minősítette a Népszabadság. Az NGM álláspontja szerint ugyanis minden a legnagyobb rendben folyik: a centrumok létrejöttek, a vezetők kinevezése megtörtént. Ezek papíron valóban megtörténtek, de sem szervezeti-működési szabályzat, sem elfogadott pedagógiai program nincs.
Egy szakképzési centrumban 30-50 tagintézmény (szakképző iskola, kollégium, tanműhely) működik, a minisztériumi közléssel ellentétben azonban nem világos, hogy a munkáltatói jogok hogyan alakulnak. A ködös jogszabályból annyi kiolvasható, hogy a szakképző iskolák vezetőinek keze még jobban meg lesz kötve, mint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) tartozó vezetőké.
Tavaly télen a szakszervezetek nyomására ugyanis sikerült módosíttatni a köznevelési törvényt, melynek nyomán a klikes iskolák igazgatói beoszthatják a tanórákat, illetve engedélyezhetik a szabadságolást, de a szabályozatlanság miatt a szakképző intézmények vezetőinek még ennyi mozgástér sem jár. A minisztériumi közlés szerint a tanulói jogviszony kérdése rendezett, ám ennek sem találták nyomát. Nincs arra vonatkozó jogszabály ugyanis, hogy ki dönt a tanulók felvételéről: a tagintézmény igazgatója vagy a centrum igazgatója. Ez a probléma a jövő héten már nem csak papíron létezik: a pótfelvételik és a pótbeiratkozások miatt alapvetően érinti a gyerekeket: ki veszi majd fel őket? A centrum vezetője vagy a tagiskola?
Az sem tudható, hogy az adott központok mekkora költségvetéssel gazdálkodhatnak. Bár a centrum költségvetési szerv, az a képtelen helyzet állt elő, hogy elfogadott büdzsé híján nem tudható, milyen személyi állománnyal – azaz hány tanárral, dolgozóval – működhet.
A bizonytalanság érzése talán ez utóbbi miatt erősödik az érintett iskolák pedagógusaiban. "Szabadságon voltunk már, amikor a Kliktől átkerültünk az NGM-hez. Értesítettek bennünket a fenntartóváltásról, de az új munkaszerződésünket, amit már rég ki kellett volna adni, még nem kaptuk meg" – közölte a Népszabadsággal egy vidéki iskola neve elhallgatását kérő oktatója, aki szerint ez a költségvetéssel áll összefüggésben: elbocsátásokra számítanak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
