Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hiába kérte ki magának korábban a nemzetgazdasági tárca, továbbra is teljes a káosz a szakképzési centrumok körül: a pótfelvételik előtt még azt sem lehet tudni, ki veszi föl a gyerekeket? Rettegnek az oktatók is: elbocsátásokra számítanak – írta a nol.hu.

Másfél hónappal ezelőtt sértődötten kérte ki magának a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy a szakképzési centrumok felállításának folyamatát kaotikusnak minősítette a Népszabadság. Az NGM álláspontja szerint ugyanis minden a legnagyobb rendben folyik: a centrumok létrejöttek, a vezetők kinevezése megtörtént. Ezek papíron valóban megtörténtek, de sem szervezeti-működési szabályzat, sem elfogadott pedagógiai program nincs.
Egy szakképzési centrumban 30-50 tagintézmény (szakképző iskola, kollégium, tanműhely) működik, a minisztériumi közléssel ellentétben azonban nem világos, hogy a munkáltatói jogok hogyan alakulnak. A ködös jogszabályból annyi kiolvasható, hogy a szakképző iskolák vezetőinek keze még jobban meg lesz kötve, mint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) tartozó vezetőké.
Tavaly télen a szakszervezetek nyomására ugyanis sikerült módosíttatni a köznevelési törvényt, melynek nyomán a klikes iskolák igazgatói beoszthatják a tanórákat, illetve engedélyezhetik a szabadságolást, de a szabályozatlanság miatt a szakképző intézmények vezetőinek még ennyi mozgástér sem jár. A minisztériumi közlés szerint a tanulói jogviszony kérdése rendezett, ám ennek sem találták nyomát. Nincs arra vonatkozó jogszabály ugyanis, hogy ki dönt a tanulók felvételéről: a tagintézmény igazgatója vagy a centrum igazgatója. Ez a probléma a jövő héten már nem csak papíron létezik: a pótfelvételik és a pótbeiratkozások miatt alapvetően érinti a gyerekeket: ki veszi majd fel őket? A centrum vezetője vagy a tagiskola?
Az sem tudható, hogy az adott központok mekkora költségvetéssel gazdálkodhatnak. Bár a centrum költségvetési szerv, az a képtelen helyzet állt elő, hogy elfogadott büdzsé híján nem tudható, milyen személyi állománnyal – azaz hány tanárral, dolgozóval – működhet.
A bizonytalanság érzése talán ez utóbbi miatt erősödik az érintett iskolák pedagógusaiban. "Szabadságon voltunk már, amikor a Kliktől átkerültünk az NGM-hez. Értesítettek bennünket a fenntartóváltásról, de az új munkaszerződésünket, amit már rég ki kellett volna adni, még nem kaptuk meg" – közölte a Népszabadsággal egy vidéki iskola neve elhallgatását kérő oktatója, aki szerint ez a költségvetéssel áll összefüggésben: elbocsátásokra számítanak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).