Rend lesz itt, kérem! - Megint megbüntették a Lánczos Kornél Gimnázium iskolarádióját

A nap híre, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság továbbra is egy iskolarádióval akar példát statuálni.

  • Eduline

A minőségi zenét hallgatók a föld egyik leghülyébb ötletének tartották néhány éve, mikor az NMHH bevezette, hogy a frekvenciával rendelkező rádióknak kötelező legalább 50 százalékban magyar nyelvű zenét játszaniuk. Ez alól azok a magyar zenekarok sem mentesültek, akik például angol nyelven játszottak.

Bár kényszerűen, de az adók többsége megbarátkozott a helyzettel, a rádiózást csak most tanuló Lánczos Kornél Gimnázium diákjainak továbbra sincs ínyükre a rendelkezés - persze erre szerződtek a hatósággal. Mint korábban beszámoltunk róla, az iskolát 30 ezer forint megfizetésére kötelezték a Táska Rádiót, mely székesfehérvári térségében sugároz.

Az NMHH másodízben is megbírságolta a diákok által szerkesztett rádiót, mert túl kevés volt a magyar nyelvű zene - írja a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.