Több ponton nem ért egyet a pedagógus kar a kormánnyal, a kerekasztalnál is lehetnek viták?
Érdekes beszélgetést közölt Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével a hétvégi Magyar Nemzet.
Az interjú legérdekesebb részei, amikor Horváth a Köznevelési Kerekasztalon történtekről beszél. A szavaiból az derül ki, hogy vannak konfliktusok és vitás pontok a résztvevők és a kormány elképzelései között, még ha ezek nem is a nyilvánosság előtt folynak.
| Kapcsolódó cikkek |
Ízekre szedték a tizedikes törikönyvet |
Ez azért is érdekes, mert a legkritikusabb hangok már elhagyták (vagy el sem fogadták a meghívást) a kerekasztalt, amit a szakszervezetek és a tiltakozók kritikája szerint már csak a kormány szövetségesei alkotnak.
Bár az NPK Horváth szerint el tudja fogadni a 22-26 órás keretet a pedagógusok kötelező óraszámát tekintve, de csak akkor, ha ez díjazható a tanári teljesítmény függvényében. A szakszervezetek egyébként ennek csökkentését tartanák elfogadhatónak.
Az NPK a munkaerő-gazdálkodás kérdésében sem ért egyet a kormánnyal. Ez ugye a nyugdíjas kort elérő pedagógusok „visszafoglalkoztatására” vonatkozik. A kormány egyelőre azt ígérte meg az NPK-nak, hogy nem zárolják a nyugdíjas pedagógus státuszát, de csak akkor, ha nem tudják megoldani a feladatokat nélküle.
A vegyes fenntartásról (önkormányzati és állami) elég furcsa véleménnyel volt Horváth. A szavaiból az derül ki, hogy nem tartja jó ötletnek az önkormányzatoktól elvenni a működtetéssel összefüggő jogokat, de utána kiderül, hogy szerinte így is jó lesz majd, hiszen szerinte az önkormányzatok eztán is tudják segíteni az intézményeket, ha akarják.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
