Rejtett konfliktusok a kerekasztalnál? Az NPK sem mindenben ért egyet a kormánnyal

Több ponton nem ért egyet a pedagógus kar a kormánnyal, a kerekasztalnál is lehetnek viták?

  • Eduline
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Érdekes beszélgetést közölt Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével a hétvégi Magyar Nemzet.

Az interjú legérdekesebb részei, amikor Horváth a Köznevelési Kerekasztalon történtekről beszél. A szavaiból az derül ki, hogy vannak konfliktusok és vitás pontok a résztvevők és a kormány elképzelései között, még ha ezek nem is a nyilvánosság előtt folynak.

Kapcsolódó cikkek

Ízekre szedték a tizedikes törikönyvet

Rászállt a kormánypárti sajtó a diákaktivistája

Plusz 50 milliárdra lenne szükség az oktatásban

Ez azért is érdekes, mert a legkritikusabb hangok már elhagyták (vagy el sem fogadták a meghívást) a kerekasztalt, amit a szakszervezetek és a tiltakozók kritikája szerint már csak a kormány szövetségesei alkotnak.

Bár az NPK Horváth szerint el tudja fogadni a 22-26 órás keretet a pedagógusok kötelező óraszámát tekintve, de csak akkor, ha ez díjazható a tanári teljesítmény függvényében. A szakszervezetek egyébként ennek csökkentését tartanák elfogadhatónak.

Az NPK a munkaerő-gazdálkodás kérdésében sem ért egyet a kormánnyal. Ez ugye a nyugdíjas kort elérő pedagógusok „visszafoglalkoztatására” vonatkozik. A kormány egyelőre azt ígérte meg az NPK-nak, hogy nem zárolják a nyugdíjas pedagógus státuszát, de csak akkor, ha nem tudják megoldani a feladatokat nélküle.

A vegyes fenntartásról (önkormányzati és állami) elég furcsa véleménnyel volt Horváth. A szavaiból az derül ki, hogy nem tartja jó ötletnek az önkormányzatoktól elvenni a működtetéssel összefüggő jogokat, de utána kiderül, hogy szerinte így is jó lesz majd, hiszen szerinte az önkormányzatok eztán is tudják segíteni az intézményeket, ha akarják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.