Rejtett konfliktusok a kerekasztalnál? Az NPK sem mindenben ért egyet a kormánnyal

Több ponton nem ért egyet a pedagógus kar a kormánnyal, a kerekasztalnál is lehetnek viták?

  • Eduline
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Érdekes beszélgetést közölt Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével a hétvégi Magyar Nemzet.

Az interjú legérdekesebb részei, amikor Horváth a Köznevelési Kerekasztalon történtekről beszél. A szavaiból az derül ki, hogy vannak konfliktusok és vitás pontok a résztvevők és a kormány elképzelései között, még ha ezek nem is a nyilvánosság előtt folynak.

Kapcsolódó cikkek

Ízekre szedték a tizedikes törikönyvet

Rászállt a kormánypárti sajtó a diákaktivistája

Plusz 50 milliárdra lenne szükség az oktatásban

Ez azért is érdekes, mert a legkritikusabb hangok már elhagyták (vagy el sem fogadták a meghívást) a kerekasztalt, amit a szakszervezetek és a tiltakozók kritikája szerint már csak a kormány szövetségesei alkotnak.

Bár az NPK Horváth szerint el tudja fogadni a 22-26 órás keretet a pedagógusok kötelező óraszámát tekintve, de csak akkor, ha ez díjazható a tanári teljesítmény függvényében. A szakszervezetek egyébként ennek csökkentését tartanák elfogadhatónak.

Az NPK a munkaerő-gazdálkodás kérdésében sem ért egyet a kormánnyal. Ez ugye a nyugdíjas kort elérő pedagógusok „visszafoglalkoztatására” vonatkozik. A kormány egyelőre azt ígérte meg az NPK-nak, hogy nem zárolják a nyugdíjas pedagógus státuszát, de csak akkor, ha nem tudják megoldani a feladatokat nélküle.

A vegyes fenntartásról (önkormányzati és állami) elég furcsa véleménnyel volt Horváth. A szavaiból az derül ki, hogy nem tartja jó ötletnek az önkormányzatoktól elvenni a működtetéssel összefüggő jogokat, de utána kiderül, hogy szerinte így is jó lesz majd, hiszen szerinte az önkormányzatok eztán is tudják segíteni az intézményeket, ha akarják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.