Nem jogosultak a munkahely elvesztése után legfeljebb 90 napig járó álláskeresési járadék egyösszegű kifizetésére azok a munkavállalók, akik ugyanannál a munkáltatónál helyezkednek el, ahol a járadék megállapítását megelőzően utoljára dolgoztak. Ez elég komoly probléma lehet egy utcára kerülő, majd újra elhelyezkedő pedagógusnak, aki nem nagyon tud máshova menni dolgozni, mint a KLIK-hez - írta az atv.hu.
Legfeljebb 90 napig illeti meg az álláskeresési járadék azokat az álláskeresőket, akik legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkeznek. A járadék maximális összege havi 105 ezer forint.
Ha az álláskereső talál magának állást, bizonyos feltételek teljesülésekor jogosult a fennmaradó járadék egyösszegű kifizetésére. Például ha 90 napra megítélik a járadékot, de az illető már 30 nap után munkába áll, akkor a fennmaradó 60 napra jutó több mint 200 ezer forintnyi járadékot megkaphatja egy összegben.
A szabályozásban azonban van egy kitétel, amely szerint nem veheti igénybe az egyösszegű juttatást az az álláskereső, aki az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel a járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.
Figyelmen kívül hagyja a szabályozás azt a tényt, hogy a magyarországi pedagógusok nagy része egyetlen munkáltató, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) állományába tartozik – írta az atv.hu.
Ennek következtében egy Debrecenben állását vesztő, majd egy hónap múlva egy fővárosi iskolában elhelyezkedő pedagógus több százezer forinttal rosszabbul járhat, mint egy ugyanott az utcára került, majd elhelyezkedő más szakmabeli munkavállaló, mivel formálisan ugyanannál a munkáltatónál kap újra állást, ahonnan elbocsátották.
A KLIK az ügy kapcsán csak annyit közölt, az érintett pedagógusokat a hatályos jogszabály szerint belső álláshely keresésével segítik, és nem rendelkeznek információval arról, az elmúlt időszakban hány pedagógust érinthetett negatívan ez a szabályozás.
Azt, hogy mennyit kereshetnek a pedagógusok, itt megtudhatjátok, arról pedig itt találtok információt, hogyan alakítják át a pedagógusok minősítési rendszerét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
