Legfeljebb 90 napig illeti meg az álláskeresési járadék azokat az álláskeresőket, akik legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkeznek. A járadék maximális összege havi 105 ezer forint.
Ha az álláskereső talál magának állást, bizonyos feltételek teljesülésekor jogosult a fennmaradó járadék egyösszegű kifizetésére. Például ha 90 napra megítélik a járadékot, de az illető már 30 nap után munkába áll, akkor a fennmaradó 60 napra jutó több mint 200 ezer forintnyi járadékot megkaphatja egy összegben.
A szabályozásban azonban van egy kitétel, amely szerint nem veheti igénybe az egyösszegű juttatást az az álláskereső, aki az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel a járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.
Figyelmen kívül hagyja a szabályozás azt a tényt, hogy a magyarországi pedagógusok nagy része egyetlen munkáltató, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) állományába tartozik – írta az atv.hu.
Ennek következtében egy Debrecenben állását vesztő, majd egy hónap múlva egy fővárosi iskolában elhelyezkedő pedagógus több százezer forinttal rosszabbul járhat, mint egy ugyanott az utcára került, majd elhelyezkedő más szakmabeli munkavállaló, mivel formálisan ugyanannál a munkáltatónál kap újra állást, ahonnan elbocsátották.
A KLIK az ügy kapcsán csak annyit közölt, az érintett pedagógusokat a hatályos jogszabály szerint belső álláshely keresésével segítik, és nem rendelkeznek információval arról, az elmúlt időszakban hány pedagógust érinthetett negatívan ez a szabályozás.
Azt, hogy mennyit kereshetnek a pedagógusok, itt megtudhatjátok, arról pedig itt találtok információt, hogyan alakítják át a pedagógusok minősítési rendszerét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
