Politikától mentes oktatói szervezet alakult: Csak az állam emberei adnak elő?

Nem egyszerű a célul kitűzött "átpolitizáltságtól mentes, szakmai" munkához tartani magát a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének, ha csak olyan előadókat hívnak meg a kísérleti tankönyvek kapcsán, akik ezeket a könyveket kiadták - köztük egy korábbi államtitkárt.

  • eduline/mti
Túry Gergely

A 2016 tavaszán alakult, a történelem tanításával bármilyen szinten (általános iskolától az egyetemig) foglalkozó oktatókat tömörítő új egyesület, a TSzE. A szervezet első konferenciájára készül október első hetében, ahol szakmai előadások mellett a szervezet céljait is bemutatják:

az egyesület alapvető célja, a történelemoktatási kérdések átpolitizáltságtól mentes, szakmai vizsgálata

- írják közleményükben. A szervezet elnöke Nánay Mihály történelemtanár a lehető legjobb szándékkal hívhatta életre kollégáival a szakmai egyesületet, az M1-nek adott korábbi interjújában is a tanárok számára nagy valószínűséggel rokonszenveses, tisztán szakmai kérdésekről beszélt, többek között arról, hogy a történelem oktatásában bizonyos területeken meg kell találni egy szakmai konszenzust. Ez arra a közvélekedésre reagálhatna, miszerint átideologizálva tanítják a tanárok a tantárgy bizonyos elemeit, ebben kívánnak szakmai minimumot találni.

Sokkal érdekesebbnek tűnik  a fentiek tükrében, hogy az első előadásokat egyoldalúan az állami szektor szereplői tartják a történelemoktatás és a kapcsolódó tanárképzés új kihívásairól és aktuális problémáiról, valamint a 2016 nyaráig kiadott kísérleti tankönyvekről, sorrendben Maruzsa Zoltán (elnök, Oktatási Hivatal), aki korábban a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár volt, Kaposi József (főigazgató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) és Borhegyi Péter (vezetőszerkesztő, OFI) tolmácsolásában. Vannak azonban, aki vélhetően kritikával illetnék előadásukban az új könyveket, ám nincsenek az előadók között:

Ízekre szedték a tizedikes állami történelem tankönyvet is

Megnézheti magát, aki ebből készülne az érettségire: szakmai hibák, rossz térképek és források, zavaró fogalomhasználat. Az állami tankönyvet fejlesztő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerint azonban a tanárok egyenesen szeretik a tankönyvet. Szombaton szakmai vitát tartott a Történelemtanárok Egylete a tizedikesek történelem tankönyvéről, mely idén második éve van a diákok kezében.

A konferencia második szakaszában már a történekem mélyebb szakmai kérdései kerülnek napirendre, sokszínűbb előadói választékkal: a 2015-ös GULAG-GUPVI Emlékév kapcsán tart előadást Stark Tamás, Bognár Zalán, Bank Barbara, Szakály Sándor, Majorszki András, valamint egy korábbi Szovjetunióba hurcolt fogollyal folytatott beszélgetés következik, hogy együtt járják körül a szovjet munkatáborok szörnyűségeit, a Vörös Hadsereg megszállásának tragikus következményeit.

A meghívottak között Szakály Sándor történész, a kormányközeli Veritas Történetkutató Intézet vezetőjét érdemes külön kiemelni, ugyanis ő jelentette ki nyáron, hogy az első világháborút követően a zsidók felsőoktatásában való részesülését korlátozó Numerus Clausus "nem volt jogfosztó" - kijelentései miatt még a kormány is elhatárolódott tőle.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.