Nem egyszerű a célul kitűzött "átpolitizáltságtól mentes, szakmai" munkához tartani magát a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének, ha csak olyan előadókat hívnak meg a kísérleti tankönyvek kapcsán, akik ezeket a könyveket kiadták - köztük egy korábbi államtitkárt.
A 2016 tavaszán alakult, a történelem tanításával bármilyen szinten (általános iskolától az egyetemig) foglalkozó oktatókat tömörítő új egyesület, a TSzE. A szervezet első konferenciájára készül október első hetében, ahol szakmai előadások mellett a szervezet céljait is bemutatják:
az egyesület alapvető célja, a történelemoktatási kérdések átpolitizáltságtól mentes, szakmai vizsgálata
- írják közleményükben. A szervezet elnöke Nánay Mihály történelemtanár a lehető legjobb szándékkal hívhatta életre kollégáival a szakmai egyesületet, az M1-nek adott korábbi interjújában is a tanárok számára nagy valószínűséggel rokonszenveses, tisztán szakmai kérdésekről beszélt, többek között arról, hogy a történelem oktatásában bizonyos területeken meg kell találni egy szakmai konszenzust. Ez arra a közvélekedésre reagálhatna, miszerint átideologizálva tanítják a tanárok a tantárgy bizonyos elemeit, ebben kívánnak szakmai minimumot találni.
Sokkal érdekesebbnek tűnik a fentiek tükrében, hogy az első előadásokat egyoldalúan az állami szektor szereplői tartják a történelemoktatás és a kapcsolódó tanárképzés új kihívásairól és aktuális problémáiról, valamint a 2016 nyaráig kiadott kísérleti tankönyvekről, sorrendben Maruzsa Zoltán (elnök, Oktatási Hivatal), aki korábban a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár volt, Kaposi József (főigazgató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) és Borhegyi Péter (vezetőszerkesztő, OFI) tolmácsolásában. Vannak azonban, aki vélhetően kritikával illetnék előadásukban az új könyveket, ám nincsenek az előadók között:
Ízekre szedték a tizedikes állami történelem tankönyvet is
Megnézheti magát, aki ebből készülne az érettségire: szakmai hibák, rossz térképek és források, zavaró fogalomhasználat. Az állami tankönyvet fejlesztő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerint azonban a tanárok egyenesen szeretik a tankönyvet. Szombaton szakmai vitát tartott a Történelemtanárok Egylete a tizedikesek történelem tankönyvéről, mely idén második éve van a diákok kezében.
A konferencia második szakaszában már a történekem mélyebb szakmai kérdései kerülnek napirendre, sokszínűbb előadói választékkal: a 2015-ös GULAG-GUPVI Emlékév kapcsán tart előadást Stark Tamás, Bognár Zalán, Bank Barbara, Szakály Sándor, Majorszki András, valamint egy korábbi Szovjetunióba hurcolt fogollyal folytatott beszélgetés következik, hogy együtt járják körül a szovjet munkatáborok szörnyűségeit, a Vörös Hadsereg megszállásának tragikus következményeit.
A meghívottak között Szakály Sándor történész, a kormányközeli Veritas Történetkutató Intézet vezetőjét érdemes külön kiemelni, ugyanis ő jelentette ki nyáron, hogy az első világháborút követően a zsidók felsőoktatásában való részesülését korlátozó Numerus Clausus "nem volt jogfosztó" - kijelentései miatt még a kormány is elhatárolódott tőle.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
