Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke szerdán Budapesten...
Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke szerdán Budapesten arról beszélt, hogy az oktatási törvényjavaslatban megtalálható annak lehetősége, hogy a nagyobb önkormányzatok továbbra is iskolát tartsanak fenn.
A Színvonalas oktatás - a tankönyv mint nemzeti érték című szimpózium nyitó előadásában a szakpolitikus úgy fogalmazott: "indokolt és helyes hozzányúlni az iskolák fenntartásának kérdéshez", de a teljes államosítás "a ló másik oldala lenne", mert az egy nagy bürokratikus rendszer létrehozását feltételezné. A jó megoldás szerinte az, ha "az állam magához húzza" a kistelepülések oktatásának feladatát, ugyanakkor módot ad a nagyobb településeknek az iskolafenntartásra.
Pokorni Zoltán hangot adott annak a véleményének, hogy ideálisak azt tartotta volna, ha "nem erővel veszik el" az önkormányzatoktól az iskolák fenntartási jogát, hanem a lehetőséget teremtik meg, hogy átadják a kisebb önkormányzatok az iskoláikat az államnak, de "ebben a meggyőződésemben kisebbségben maradtam a frakción belül".
Ahhoz, hogy az állam finanszírozni tudja a fenntartásába kerülő iskolákat, 2013-tól bizonyos forrásokat elvon majd az önkormányzatoktól, így a személyi jövedelemadó, a gépjárműadó és az iparűzési adó meghatározott részét, ezek a tervek szerint mintegy 360 milliárd forintot tesznek ki. Ahol az iskolák a települések kezében maradnak, a működési forrásokat megkapják az önkormányzatok az államtól - tette hozzá.
Pokorni Zoltán problémaként említette, hogy a szülőknek "meg kell vásárolniuk" a külön nyelvi órát, a művészeti képzést, a sportolási lehetőséget, akiknek a szülei pedig erre nem képesek, azok kimaradnak ebből a lehetőségből. Az egész napos iskolát ezért "hallatlan jó, innovatív lehetőségnek" nevezte, mert minderre lehetőségük lesz ingyen a diákoknak, ezt azonban véleménye szerint nem lehet egyetlen lépésben, kötelező módon bevezetni, öt-nyolc évre lenne szükség hozzá.
Az oktatáspolitikus szólt arról, hogy a pedagógus-életpályamodell "nem bérpolitika, hanem stratégiai vállalkozás", amely megszüntetheti egyebek mellett a szakma elöregedését, azt, hogy egyre kevésbé vonzó ez a pálya, és egyre többen mellékállást vállalnak.
A pedagógusképzésben ösztöndíjat kell adni rögtön a sikeres felvételi után a legtehetségesebb fiataloknak. Ezzel elkerülhető lenne, hogy jelenleg annyi hallgatót sem tudnak felvenni, amennyi hely van a felsőoktatásban - hangsúlyozta.
Kitért arra, a pálya elején kell megemelni legjobban a tanárok fizetését, utána lassabban, nyugdíjazásuk előtt órakedvezményt kell nekik adni, a többletmunkát pedig jobban meg kell fizetni. Ha ezekre nincs pénz, "akkor el kell halasztani, vagy egy adott szakterületre kell fókuszálni".
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
