Pokornit leszavazták: erővel veszik el az iskolákat a településektől

Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke szerdán Budapesten...

  • MTI

Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke szerdán Budapesten arról beszélt, hogy az oktatási törvényjavaslatban megtalálható annak lehetősége, hogy a nagyobb önkormányzatok továbbra is iskolát tartsanak fenn. 

A Színvonalas oktatás - a tankönyv mint nemzeti érték című szimpózium nyitó előadásában a szakpolitikus úgy fogalmazott: "indokolt és helyes hozzányúlni az iskolák fenntartásának kérdéshez", de a teljes államosítás "a ló másik oldala lenne", mert az egy nagy bürokratikus rendszer létrehozását feltételezné. A jó megoldás szerinte az, ha "az állam magához húzza" a kistelepülések oktatásának feladatát, ugyanakkor módot ad a nagyobb településeknek az iskolafenntartásra.

Pokorni Zoltán hangot adott annak a véleményének, hogy ideálisak azt tartotta volna, ha "nem erővel veszik el" az önkormányzatoktól az iskolák fenntartási jogát, hanem a lehetőséget teremtik meg, hogy átadják a kisebb önkormányzatok az iskoláikat az államnak, de "ebben a meggyőződésemben kisebbségben maradtam a frakción belül".

Ahhoz, hogy az állam finanszírozni tudja a fenntartásába kerülő iskolákat, 2013-tól bizonyos forrásokat elvon majd az önkormányzatoktól, így a személyi jövedelemadó, a gépjárműadó és az iparűzési adó meghatározott részét, ezek a tervek szerint mintegy 360 milliárd forintot tesznek ki. Ahol az iskolák a települések kezében maradnak, a működési forrásokat megkapják az önkormányzatok az államtól - tette hozzá.

Pokorni Zoltán problémaként említette, hogy a szülőknek "meg kell vásárolniuk" a külön nyelvi órát, a művészeti képzést, a sportolási lehetőséget, akiknek a szülei pedig erre nem képesek, azok kimaradnak ebből a lehetőségből. Az egész napos iskolát ezért "hallatlan jó, innovatív lehetőségnek" nevezte, mert minderre lehetőségük lesz ingyen a diákoknak, ezt azonban véleménye szerint nem lehet egyetlen lépésben, kötelező módon bevezetni, öt-nyolc évre lenne szükség hozzá.

Az oktatáspolitikus szólt arról, hogy a pedagógus-életpályamodell "nem bérpolitika, hanem stratégiai vállalkozás", amely megszüntetheti egyebek mellett a szakma elöregedését, azt, hogy egyre kevésbé vonzó ez a pálya, és egyre többen mellékállást vállalnak.

A pedagógusképzésben ösztöndíjat kell adni rögtön a sikeres felvételi után a legtehetségesebb fiataloknak. Ezzel elkerülhető lenne, hogy jelenleg annyi hallgatót sem tudnak felvenni, amennyi hely van a felsőoktatásban - hangsúlyozta.

Kitért arra, a pálya elején kell megemelni legjobban a tanárok fizetését, utána lassabban, nyugdíjazásuk előtt órakedvezményt kell nekik adni, a többletmunkát pedig jobban meg kell fizetni. Ha ezekre nincs pénz, "akkor el kell halasztani, vagy egy adott szakterületre kell fókuszálni".

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.