Pokorni: így nem lesz jobb a magyar oktatás

"Amerre megyünk, a még szigorúbb, még fegyelmezettebb, kötöttebb, vonalasabb oktatás rossz irány.

  • Eduline
Fazék

"Amerre megyünk, a még szigorúbb, még fegyelmezettebb, kötöttebb, vonalasabb oktatás rossz irány. Ez nem megy, ezzel nem lesz sikeresebb, eredményesebb az oktatásunk, ezt tudomásul kell venni" - mondta Pokorni Zoltán, az országgyűlés oktatási bizottságának elnöke a szegedma.hu-nak.

Hozzátette: hiába nevezik egész napos iskolának a délután négyig tartó oktatást, az iskolák továbbra sem tudnak olyan foglalkozásokat kínálni, amelyekért a szülők ma sokat fizetnek, különóraként vásárolnak meg.

Pokorni Zoltán azt mondta: itthon 580 óra oktatást finanszíroznak közpénzből, Németországban 800, az Egyesült Államokban pedig több mint 1000 órát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az amerikai diákok kétszer annyit tanulnak, mint a magyar gyerekek - utóbbiak többsége 1000 óránál többet tanul, csak ennek jelentős részét a szülei fizetik.

A 2012-es, rossz PISA-eredményekről azt mondta: az adatfelvétel idején a jelenlegi kormány oktatáspolitikai intézkedései még nem éreztették hatásukat, ugyanakkor azokkal sem ért egyet, akik az előző kormányzat néhány intézkedését teszik felelőssé. A szöveges értékelés bevezetését, az elsősök és másodikosok buktatásának tilalmát fenntartandónak tartja, igaz, „ finomabb és csiszoltabb módon”.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.