Megint odacsapott Pokorni: hatalmas lyuk tátong a költségvetésben

Nem biztos, hogy olcsó lesz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) rendszere, a közoktatási intézményeket...

  • Eduline
MTI

Nem biztos, hogy olcsó lesz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) rendszere, a közoktatási intézményeket fenntartó szervezet tervezett költségvetésben pedig nem látni, hogy mindenre lenne pénz - mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke a testület keddi budapesti ülésén.

Marekné Pintér Aranka, a KIK megbízott elnöke kiemelte: a jövő évi előzetes költségvetés szerint a KIK 407 milliárd forinttal gazdálkodhat, a január 1-jén bekövetkező változásoknak pedig nem szabad, hogy kihatása legyen a pedagógiai munkára.

Pokorni Zoltán rámutatott: a szervezet 407 milliárdos jövő évi költségvetése és a pedagógusok előreláthatólag 570 milliárd forintra tervezett 2013-as bérkifizetése között "lyuk van", még azzal is számolva, hogy az egyházi és alapítványi fenntartású iskolák tanárainak bérét nem a KIK-en keresztül fizetik ki. Mint közölte, az ellátandó feladat jóval többnek tűnik, mint amennyire pénz van.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.