Parlamenti vitanapot tartanak a köznevelési törvényről

Politikai vitanapot kezdeményezett az MSZP a köznevelés helyzetéről, a szükséges aláírásokat Mesterházy Attila kedden...

  • MTI

Politikai vitanapot kezdeményezett az MSZP a köznevelés helyzetéről, a szükséges aláírásokat Mesterházy Attila kedden benyújtotta az Országgyűlésnek. A vitanap megtartásához 78 aláírás szükséges, az összes képviselő ötödéé. A szocialisták pártelnök-frakcióvezetője ennél kettővel többet csatolt indítványához, a kezdeményezést jobbikos és LMP-s politikusok is támogatták. A házszabály alapján a vitát az indítvány beterjesztésétől számított 14 napon túl, de 28 napon belül kell megtartani.

Mesterházy Attila indoklásában utal a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) álláspontjára, amely szerint a köznevelés rendszerének átalakítása nincs megfelelően előkészítve, valamint arra, hogy az érdekképviselet az ország érdekeivel ellentétesnek tartja az iskolák szakmai önállóságának radikális csorbítását, a gazdálkodási jogosítványok elvonását, a szakképzés átalakítását, a tankötelezettség idejének csökkentését, az intézményrendszer állami fenntartásba vételét és a helyi önkormányzatok kiszorítását a fenntartói feladatokból. A legnagyobb pedagógus-érdekképviseleti szervezet véleményét az Országgyűlés nem negligálhatja - olvasható az indoklásban.

A PSZ szeptember 24-én a képviselőknek írt levélben kezdeményezett parlamenti vitanapot a köznevelési törvény bevezetésének előkészítettségéről. Azt írták: kezdeményezésükkel arra kívánják felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy a közoktatás átalakításához nincsenek meg azok a feltételek, amelyek garantálnák a rendszer további zavartalan működését.

Október elején a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is bejelentette, hogy országgyűlési vitanapot szeretne a közoktatási intézmények államosításáról, az erről szóló levelet Kövér László házelnöknek is elküldték.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.