Parlamenti vitanapot tartanak a köznevelési törvényről

Politikai vitanapot kezdeményezett az MSZP a köznevelés helyzetéről, a szükséges aláírásokat Mesterházy Attila kedden...

  • MTI

Politikai vitanapot kezdeményezett az MSZP a köznevelés helyzetéről, a szükséges aláírásokat Mesterházy Attila kedden benyújtotta az Országgyűlésnek. A vitanap megtartásához 78 aláírás szükséges, az összes képviselő ötödéé. A szocialisták pártelnök-frakcióvezetője ennél kettővel többet csatolt indítványához, a kezdeményezést jobbikos és LMP-s politikusok is támogatták. A házszabály alapján a vitát az indítvány beterjesztésétől számított 14 napon túl, de 28 napon belül kell megtartani.

Mesterházy Attila indoklásában utal a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) álláspontjára, amely szerint a köznevelés rendszerének átalakítása nincs megfelelően előkészítve, valamint arra, hogy az érdekképviselet az ország érdekeivel ellentétesnek tartja az iskolák szakmai önállóságának radikális csorbítását, a gazdálkodási jogosítványok elvonását, a szakképzés átalakítását, a tankötelezettség idejének csökkentését, az intézményrendszer állami fenntartásba vételét és a helyi önkormányzatok kiszorítását a fenntartói feladatokból. A legnagyobb pedagógus-érdekképviseleti szervezet véleményét az Országgyűlés nem negligálhatja - olvasható az indoklásban.

A PSZ szeptember 24-én a képviselőknek írt levélben kezdeményezett parlamenti vitanapot a köznevelési törvény bevezetésének előkészítettségéről. Azt írták: kezdeményezésükkel arra kívánják felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy a közoktatás átalakításához nincsenek meg azok a feltételek, amelyek garantálnák a rendszer további zavartalan működését.

Október elején a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is bejelentette, hogy országgyűlési vitanapot szeretne a közoktatási intézmények államosításáról, az erről szóló levelet Kövér László házelnöknek is elküldték.

Hozzászólások
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Túlárazott szerződéseket keresnek az egyetemi alapítványoknál, az új kuratóriumok mozgástere viszont szűkebb lesz

Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.