Parlamenti vitanapot tartanak a köznevelési törvényről

Politikai vitanapot kezdeményezett az MSZP a köznevelés helyzetéről, a szükséges aláírásokat Mesterházy Attila kedden...

  • MTI

Politikai vitanapot kezdeményezett az MSZP a köznevelés helyzetéről, a szükséges aláírásokat Mesterházy Attila kedden benyújtotta az Országgyűlésnek. A vitanap megtartásához 78 aláírás szükséges, az összes képviselő ötödéé. A szocialisták pártelnök-frakcióvezetője ennél kettővel többet csatolt indítványához, a kezdeményezést jobbikos és LMP-s politikusok is támogatták. A házszabály alapján a vitát az indítvány beterjesztésétől számított 14 napon túl, de 28 napon belül kell megtartani.

Mesterházy Attila indoklásában utal a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) álláspontjára, amely szerint a köznevelés rendszerének átalakítása nincs megfelelően előkészítve, valamint arra, hogy az érdekképviselet az ország érdekeivel ellentétesnek tartja az iskolák szakmai önállóságának radikális csorbítását, a gazdálkodási jogosítványok elvonását, a szakképzés átalakítását, a tankötelezettség idejének csökkentését, az intézményrendszer állami fenntartásba vételét és a helyi önkormányzatok kiszorítását a fenntartói feladatokból. A legnagyobb pedagógus-érdekképviseleti szervezet véleményét az Országgyűlés nem negligálhatja - olvasható az indoklásban.

A PSZ szeptember 24-én a képviselőknek írt levélben kezdeményezett parlamenti vitanapot a köznevelési törvény bevezetésének előkészítettségéről. Azt írták: kezdeményezésükkel arra kívánják felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy a közoktatás átalakításához nincsenek meg azok a feltételek, amelyek garantálnák a rendszer további zavartalan működését.

Október elején a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is bejelentette, hogy országgyűlési vitanapot szeretne a közoktatási intézmények államosításáról, az erről szóló levelet Kövér László házelnöknek is elküldték.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.