Eddig soha nem látott jegyzeteket hoznak nyilvánosságra Nagy-Britanniában: Leonardo da Vinci jegyzetfüzete azt...
Eddig soha nem látott jegyzeteket hoznak nyilvánosságra Nagy-Britanniában: Leonardo da Vinci jegyzetfüzete azt bizonyítja, hogy még a zseniknek is szüksége van olykor arra, hogy egy papírfecnire firkálják az aktuális tennivalóikat.
Természetesen a festő, szobrász és tudós listáján szereplő tételek különböznek más emberekétől, akik a kutyasétáltatás vagy a fogorvosi vizsgálat időpontját jegyzik fel. Az 1510 körül keletkezett írás tanúsága szerint da Vinci arra emlékeztette önmagát, hogy ne felejtsen el beszerezni egy koponyát, vagy éppen alaposan megvizsgálni egy krokodil állkapcsát – adta hírül a Daily Mail.
Aki azonban tudja, hogy da Vinci lelkes anatómus volt, mindezen nem csodálkozik annyira. „Szenet, papírt és krétát venni” – a bizarr tételek mellett ilyen teendők is szerepelnek a reneszánsz művész jegyzetein, amelyekből több mint 80 oldalt állítnak ki május elején a Buckingham Palotában.
„Da Vinci mindennapjaira enged betekintést a tárlat: a jegyzetek mellett ruhadarabokat, egy törölközőt és boncoláshoz használatos eszközöket, például egy szikét és egy csontvágó fűrészt is meg lehet majd tekinteni, amelyek mind a művész és tudós személyes tárgyai voltak egykor” – magyarázta Martin Clayton, a kiállítás kurátora. Kétszáz éves firkát találtak egy tankönyvben – a rajzokról itt nézegethetsz képeket.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
