A túlterhelésen lehet változtatni, a tanároknak vállalniuk kell a döntést, hogy mit tanítanak, és mit nem, az új nemzeti alaptanterv koncepciója november végére, december elejére készül el - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) oktatásért felelős államtitkára szerdán a Debreceni Egyetemen, a középiskolai igazgatók és osztályfőnökök fórumán.
Palkovics László közlése szerint ezért az egyik legfontosabb kérdés a pedagógusképzés korszerűsítése, a pedagógus-továbbképzés, illetve az oktatás módszertanának átalakítása.
Az államtitkár szerint Magyarországon nem a magáncégek tudják a legjobb képzést biztosítani, így 2018-tól a pedagógus-továbbképzés az egyetemekhez kerül.
A továbbképzések évi 14-15 milliárd forintos költségét az egyetemek kapják, a tanároknak nem kell fizetniük, csak azt kell eldönteniük, hogy az adott iskolában mire van szüksége a tanároknak, s azt a képzést kapják majd az egyetemen - közölte Palkovics László.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az oktatásban meg kell találni a lexikális tudás és a képességfejlesztés egyensúlyát. A tanárok és a diákok túlterheltségével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy "az iskola autonóm intézmény, amivel lehet, sőt szükséges élni".
A túlterhelésen lehet változtatni, a tanároknak vállalniuk kell a döntést, hogy mit tanítanak és mit nem - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy az új nemzeti alaptanterv koncepciója november végére, december elejére készül el.
Palkovics László tájékoztatta a résztvevőket a duális képzés kedvező tapasztalatairól. Tavaly 400-an, az idei tanévtől további 600-700-an kapcsolódtak be a gyakorlatban jobban hasznosítható tudást eredményező képzésbe, amely egyre népszerűbbé válik nemcsak a hallgatók, hanem a vállatok körében is.
Az állami intézményrendszerről szólva kiemelte: a centralizáció helyett a decentralizáció jegyében januártól 58 tankerületi igazgatóság kezdi meg a munkát önálló költségvetéssel. A debreceni tankerület például 20 milliárddal gazdálkodhat jövőre, ami a helyi egyetemi költségvetés egyötöde - jelezte. Palkovics László összegzése szerint a tanárképzés és -továbbképzés, a tartalom és módszertani fejlesztés, a fenntartói környezet változása, valamint az intézményi struktúra és infrastruktúra fejlesztése az oktatás négy kiemelt fejlesztési területe.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
