A túlterhelésen lehet változtatni, a tanároknak vállalniuk kell a döntést, hogy mit tanítanak, és mit nem, az új nemzeti alaptanterv koncepciója november végére, december elejére készül el - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) oktatásért felelős államtitkára szerdán a Debreceni Egyetemen, a középiskolai igazgatók és osztályfőnökök fórumán.
Az államtitkár szerint Magyarországon nem a magáncégek tudják a legjobb képzést biztosítani, így 2018-tól a pedagógus-továbbképzés az egyetemekhez kerül.
A továbbképzések évi 14-15 milliárd forintos költségét az egyetemek kapják, a tanároknak nem kell fizetniük, csak azt kell eldönteniük, hogy az adott iskolában mire van szüksége a tanároknak, s azt a képzést kapják majd az egyetemen - közölte Palkovics László.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az oktatásban meg kell találni a lexikális tudás és a képességfejlesztés egyensúlyát. A tanárok és a diákok túlterheltségével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy "az iskola autonóm intézmény, amivel lehet, sőt szükséges élni".
A túlterhelésen lehet változtatni, a tanároknak vállalniuk kell a döntést, hogy mit tanítanak és mit nem - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy az új nemzeti alaptanterv koncepciója november végére, december elejére készül el.
Palkovics László tájékoztatta a résztvevőket a duális képzés kedvező tapasztalatairól. Tavaly 400-an, az idei tanévtől további 600-700-an kapcsolódtak be a gyakorlatban jobban hasznosítható tudást eredményező képzésbe, amely egyre népszerűbbé válik nemcsak a hallgatók, hanem a vállatok körében is.
Az állami intézményrendszerről szólva kiemelte: a centralizáció helyett a decentralizáció jegyében januártól 58 tankerületi igazgatóság kezdi meg a munkát önálló költségvetéssel. A debreceni tankerület például 20 milliárddal gazdálkodhat jövőre, ami a helyi egyetemi költségvetés egyötöde - jelezte. Palkovics László összegzése szerint a tanárképzés és -továbbképzés, a tartalom és módszertani fejlesztés, a fenntartói környezet változása, valamint az intézményi struktúra és infrastruktúra fejlesztése az oktatás négy kiemelt fejlesztési területe.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
