A túlterhelésen lehet változtatni, a tanároknak vállalniuk kell a döntést, hogy mit tanítanak, és mit nem, az új nemzeti alaptanterv koncepciója november végére, december elejére készül el - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) oktatásért felelős államtitkára szerdán a Debreceni Egyetemen, a középiskolai igazgatók és osztályfőnökök fórumán.
Az államtitkár szerint Magyarországon nem a magáncégek tudják a legjobb képzést biztosítani, így 2018-tól a pedagógus-továbbképzés az egyetemekhez kerül.
A továbbképzések évi 14-15 milliárd forintos költségét az egyetemek kapják, a tanároknak nem kell fizetniük, csak azt kell eldönteniük, hogy az adott iskolában mire van szüksége a tanároknak, s azt a képzést kapják majd az egyetemen - közölte Palkovics László.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az oktatásban meg kell találni a lexikális tudás és a képességfejlesztés egyensúlyát. A tanárok és a diákok túlterheltségével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy "az iskola autonóm intézmény, amivel lehet, sőt szükséges élni".
A túlterhelésen lehet változtatni, a tanároknak vállalniuk kell a döntést, hogy mit tanítanak és mit nem - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy az új nemzeti alaptanterv koncepciója november végére, december elejére készül el.
Palkovics László tájékoztatta a résztvevőket a duális képzés kedvező tapasztalatairól. Tavaly 400-an, az idei tanévtől további 600-700-an kapcsolódtak be a gyakorlatban jobban hasznosítható tudást eredményező képzésbe, amely egyre népszerűbbé válik nemcsak a hallgatók, hanem a vállatok körében is.
Az állami intézményrendszerről szólva kiemelte: a centralizáció helyett a decentralizáció jegyében januártól 58 tankerületi igazgatóság kezdi meg a munkát önálló költségvetéssel. A debreceni tankerület például 20 milliárddal gazdálkodhat jövőre, ami a helyi egyetemi költségvetés egyötöde - jelezte. Palkovics László összegzése szerint a tanárképzés és -továbbképzés, a tartalom és módszertani fejlesztés, a fenntartói környezet változása, valamint az intézményi struktúra és infrastruktúra fejlesztése az oktatás négy kiemelt fejlesztési területe.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
