Palkovics szerint vonzóbb lett a pedagógusi pálya

Az elmúlt években növekedett a tanárképzésbe jelentkezett és felvett hallgatók száma - mondta az oktatási államtitkár szerda reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

  • MTI

Palkovics László szerint ez többek között annak is köszönhető, hogy számos támogatást, ösztöndíjat adtak. Ezek mellett az életpályamodell kidolgozása nyomán is vonzóbbá vált a pedagógusi pálya: már máshogy "pozícionálják" ezt a szakmát - értékelte az államtitkár.

Beszélt arról is, hogy a tanárok továbbképzését is szeretnék továbbfejleszteni, az ugyanis nem jó, hogy a pedagógusok maguk döntik el, milyen tanfolyamra tudnak, akarnak menni. Az adott iskolaközösségnek kell eldöntenie, hogy a tanárnak milyen kompetenciákra, és azokhoz milyen továbbképzésre van szüksége.

Palkovics László a köztévén azt mondta, a PISA-felmérés eredményeit komolyan veszik, s a köznevelési törvényben meghatározzák azokat elemeket, amelyeket módosítani kell. Ugyanakkor megjegyezte: a PISA-felmérés eredményei nem feltétlenül állnak korrelációban a társadalom sikerességével.

Az államtitkár nemzetközi vezetői tapasztalatai alapján azt mondta: nem szükségszerűen azokból az országokból származnak a legjobb mérnökök, amelyek a PISA-teszten jól szerepeltek. Megjegyezte továbbá, hogy Izrael jóval többet költ oktatási rendszerére, mégis egyre rosszabbak a PISA-felmérésen elért eredményei.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.