Az elmúlt években növekedett a tanárképzésbe jelentkezett és felvett hallgatók száma - mondta az oktatási államtitkár szerda reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Palkovics László szerint ez többek között annak is köszönhető, hogy számos támogatást, ösztöndíjat adtak. Ezek mellett az életpályamodell kidolgozása nyomán is vonzóbbá vált a pedagógusi pálya: már máshogy "pozícionálják" ezt a szakmát - értékelte az államtitkár.
Beszélt arról is, hogy a tanárok továbbképzését is szeretnék továbbfejleszteni, az ugyanis nem jó, hogy a pedagógusok maguk döntik el, milyen tanfolyamra tudnak, akarnak menni. Az adott iskolaközösségnek kell eldöntenie, hogy a tanárnak milyen kompetenciákra, és azokhoz milyen továbbképzésre van szüksége.
Palkovics László a köztévén azt mondta, a PISA-felmérés eredményeit komolyan veszik, s a köznevelési törvényben meghatározzák azokat elemeket, amelyeket módosítani kell. Ugyanakkor megjegyezte: a PISA-felmérés eredményei nem feltétlenül állnak korrelációban a társadalom sikerességével.
Az államtitkár nemzetközi vezetői tapasztalatai alapján azt mondta: nem szükségszerűen azokból az országokból származnak a legjobb mérnökök, amelyek a PISA-teszten jól szerepeltek. Megjegyezte továbbá, hogy Izrael jóval többet költ oktatási rendszerére, mégis egyre rosszabbak a PISA-felmérésen elért eredményei.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
