Palkovics szerint álságos megjegyezni, hogy nincs tankönyve az új tárgynak, pedig szerinte sincs

Egy nap eltéréssel sikerült önmagával is ellentétes állaspontra jutnia az államtitkárnak.

  • Eduline
Mónus Márton

Palkovics László a Magyar Távirati Irodának adott csütörtöki interjújában összefoglalta a tanévet érintő változásokat, kitérve a kritikusok által sokat támadott új tantárgyra, a komplex természettudományra.

A tárgy kerettantervét mindössze néhány nappal a tanév kezdete előtt fogadták el, addig csak tervezet formájában létezett, tankönyv pedig egyáltalán nincs hozzá. Kipróbált és ellenőrzött tanmenet sincs, ennek pótlására - mentőötletként - létrehoznak egy felületet, ahova a tanárok feltölthetik a tanítási javaslataikat egy-egy természettudományos jelenségről.

A témában ezt írja az MTI Palkovics szavai alapján:

A tantárgyhoz semmilyen követelmény nem kapcsolódik, nem kell belőle érettségit tenni, más tárgy nem épül rá. A tanítását segítendő az OFI oldalán külön felületet hoztak létre, ahová témánként fel lehet majd tölteni tananyagot, leírásokat, kísérleteket.

Felhívnánk a figyelmet az első tagmondatban használt múltidő ("felületet hoztak létre"), majd a következőben használt jövőidőre ("fel lehet majd tölteni"), aminek eredményeként kiderül, hogy még nem lehet használni a felületet. Mindezek figyelembevételével kiemelnénk még az államtitkár mondandójából kiemelt részt:

Álságosak azok a megjegyzések, hogy nincs tanterv, tankönyv.

Épp szerdán adott interjút az Indexnek az államtitkár, ahol maga is elmondta, hogy szeptember végére lesznek "tankönyvszerűen megírt fejezetek" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet oldalán, amihez ugye a tanári javaslatokat várják a még nem működő felületen. Egy nap alatt sikerült önmagának ellentmondania az államtitkárnak.

És figyelmetekbe ajánljuk az alábbi interjút is, amit az államtitkár az Eduline-nak adott.

Palkovics: Jobb lett volna, ha a tantárgy ki van dolgozva

Ősztől a szakgimnáziumot megkezdők számára eljöhet a vendéghallgatói ingázás ideje, ha később más tárgyból szeretnének érettségit tenni- derül ki Palkovics László oktatási államtitkárral készült interjúból. Az összevont, új természettudományos tárgy kidolgozása a tanárok feladata lesz. Az államtitkár egyértelmű sikerekről beszélt az oktatás finanszírozása kapcsán, úgy véli, hogy a jövőbeli működésben sem lesz hiány.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.