Iskolaállamosítás? Az államtitkár szerint ezért javult a diákok szövegértési készsége

Palkovics László oktatási államtitkár elmagyarázta, miért gondolja úgy, hogy az iskolák állami átvétele miatt javult a negyedikes diákok szövegértési készsége.

  • Eduline
MTI / Kovács Attila

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.

„Ezek az eredmények olyan gyerekek esetén is javultak, akik olyan iskolákba jártak, ahol lehet, hogy korábban az önkormányzatnak nem volt arra forrása, hogy a megfelelő tanítót alkalmazza, helyettesítettek vagy nem volt tanár, ilyen értelemben az iskolai környezet stabilizálódása nagyon fontos elemnek tűnik. Egyébként más nem nagyon történt” - magyarázta az eredményeket Palkovics László oktatási államtitkár az Inforádiónak.

Hozzátette: a diákok és a pedagógusok közvetlen visszajelzései is azt igazolják, hogy a stabil iskolai környezet hatása viszonylag gyorsan jelentkezik a tanulmányi eredményekben.

Három fontos üzenet szülőknek: így nem lesz gondja a gyereknek az olvasással

Nyilvánosságra hozták a 2016-os PIRLS-felmérés eredményeit, amely ötven ország negyedikes diákjainak szövegértési készségét vizsgálja. A kutatási összefoglaló több, a szülők számára is megfontolandó összefüggésre hívta fel a figyelmet. A 2016-os PIRLS-felmérés eredményeiről ebben a friss cikkben olvashattok, most azonban három fontos összefüggésre térünk ki. 1. Vannak otthon könyvek?

„Minden ilyen felmérésnél nemcsak a gyerekek tudását mérjük meg, hanem különböző kérdéseket teszünk fel a családi háttérre, motivációra, a tanároknak pedig arról, hogy mennyire látják jónak, stabilnak, biztonságosnak az iskolai környezetet. Ez alapján azt látjuk, hogy van egy erőteljes eltolódás a stabil iskolai környezet irányába. Ezt mi az állami fenntartásnak tulajdonítjuk, különösen azokban az iskolákban, ahol ez korábban probléma volt; kistelepülés kis iskolája, közepes méretű városok iskolái. Stabil környezetben jobb tanítani és tanulni” - magyarázta.

Az államtitkár szerint a rosszabb körülmények közül érkező gyerekek is jobban teljesítettek ezen a mérésen, mint a korábbiakon, "az iskolai rendszer biztonságának fokozódása - tette hozzá - tehát lassan kompenzálni képes az ő hátrányaikat is".

Megvannak a 2016-os szövegértési felmérés eredményei: javítottak a magyar diákok

Az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en. 554 pont - ennyi a magyar negyedikesek pontátlaga a 2016-os PIRLS-vizsgálaton, ez pedig sokkal jobb eredmény, mint a 2001-es. Az ötven ország közül Magyarország a 13.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.