PSZ: nem kellene "átverni a parlamenten" a közoktatási törvény tervezetét

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a nemzeti köznevelési törvény tervezetének újragondolását szorgalmazza - mondta...

  • MTI

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a nemzeti köznevelési törvény tervezetének újragondolását szorgalmazza - mondta Galló Istvánné, a PSZ elnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

Utalt arra, hogy többször felajánlották ebben a közreműködésüket a szaktárcának, de visszautasították őket. Semmi nem indokolja, hogy ezt a törvénytervezetet a kormánypárti kétharmados többséggel "átverjék a parlamenten". A jogszabály bevezetése pedig 700 milliárd forinttal terhelné meg jövő évi költségvetést, amire nincs meg a fedezet - jelentette ki Galló Istvánné a Ködbe vesző jövő címmel rendezett oktatási fórum előtt.

A szakszervezet továbbra is azt javasolja, vonják vissza a jogszabálytervezetet, mert meggyőződésük, hogy "a közoktatás rendszerének ez a gyökeres átalakítása nem nyújt megoldást a rendszer valós problémáira, sőt további problémákat fog generálni"  - mondta az elnök, aki szerint a tervezet olyan súlyos szakmai hibákat tartalmaz, hogy ha módosítás nélkül fogadnák el, akkor a közoktatás rendszere működésképtelenné válna.

Továbbra is "súlyosan elhibázott" lépésnek tartják a közoktatás államosítását, az állam intézményfenntartó szerepét ugyanakkor néhány intézménytípus, illetve önkormányzat esetében támogatni tudják. Nem értenek egyet a tankötelezettség korhatárának 16 évre való csökkentésével, a szakképzés tervezett átalakítása pedig "nagyon rossz irány" -  - tette hozzá.

A pedagógusok fizetésének rendezése "nem tűr halasztást", a pedagógusok munkájának tervezett minősítésrendszerét azonban nem tudják elfogadni - fogalmazott Galló Istvánné. Annak a meggyőződésének hangot adva, hogy "a pedagógusok munkaterheit nem szabad tovább növelni". Az oktató-nevelő munka minőségének javítása pedig véleménye szerint nem a szakfelügyeleti rendszer bevezetésével, a pedagógusok szigorú ellenőrzésével valósul meg, hanem a munkafeltételek javításával.

A szakszervezet a november 22-re eső magyar közoktatás napja alkalmához kapcsolódóan rendez a fővárosban Ködbe vesző jövő címmel oktatási fórumot. Az eseményen előadást tart Kolláth György alkotmányjogász, Soós Károly Attila, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa, Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Fábry Béla, a Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke és Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Kar dékánja is.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.