A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a nemzeti köznevelési törvény tervezetének újragondolását szorgalmazza - mondta...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a nemzeti köznevelési törvény tervezetének újragondolását szorgalmazza - mondta Galló Istvánné, a PSZ elnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján.
Utalt arra, hogy többször felajánlották ebben a közreműködésüket a szaktárcának, de visszautasították őket. Semmi nem indokolja, hogy ezt a törvénytervezetet a kormánypárti kétharmados többséggel "átverjék a parlamenten". A jogszabály bevezetése pedig 700 milliárd forinttal terhelné meg jövő évi költségvetést, amire nincs meg a fedezet - jelentette ki Galló Istvánné a Ködbe vesző jövő címmel rendezett oktatási fórum előtt.
A szakszervezet továbbra is azt javasolja, vonják vissza a jogszabálytervezetet, mert meggyőződésük, hogy "a közoktatás rendszerének ez a gyökeres átalakítása nem nyújt megoldást a rendszer valós problémáira, sőt további problémákat fog generálni" - mondta az elnök, aki szerint a tervezet olyan súlyos szakmai hibákat tartalmaz, hogy ha módosítás nélkül fogadnák el, akkor a közoktatás rendszere működésképtelenné válna.
Továbbra is "súlyosan elhibázott" lépésnek tartják a közoktatás államosítását, az állam intézményfenntartó szerepét ugyanakkor néhány intézménytípus, illetve önkormányzat esetében támogatni tudják. Nem értenek egyet a tankötelezettség korhatárának 16 évre való csökkentésével, a szakképzés tervezett átalakítása pedig "nagyon rossz irány" - - tette hozzá.
A pedagógusok fizetésének rendezése "nem tűr halasztást", a pedagógusok munkájának tervezett minősítésrendszerét azonban nem tudják elfogadni - fogalmazott Galló Istvánné. Annak a meggyőződésének hangot adva, hogy "a pedagógusok munkaterheit nem szabad tovább növelni". Az oktató-nevelő munka minőségének javítása pedig véleménye szerint nem a szakfelügyeleti rendszer bevezetésével, a pedagógusok szigorú ellenőrzésével valósul meg, hanem a munkafeltételek javításával.
A szakszervezet a november 22-re eső magyar közoktatás napja alkalmához kapcsolódóan rendez a fővárosban Ködbe vesző jövő címmel oktatási fórumot. Az eseményen előadást tart Kolláth György alkotmányjogász, Soós Károly Attila, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa, Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Fábry Béla, a Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke és Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Kar dékánja is.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
