A PSZ elnöke az ATV-nek azt mondta, 2014-ben még a minimálbér volt a pedagógusok bértáblájának az alapja (vagyis ha a minimálbér emelkedett, akkor a tanárok, tanítók bére is), akkor azonban befagyasztották ezt az összeget, a bértábla "vetítési alapja" azóta is 101 500 forint.
"Egy gyakornok, egy pályakezdő kolléga kevesebbet kap a garantált bérminimumnál, ami gyakorlatilag 180 500 forint, ez mindent elmond. A gyakornokok bérét 200 ezer forintra emelték fel annak érdekében, hogy ez a helyzet megszűnjön" - magyarázta, hozzátéve: emiatt azoban a bértábla fizetési fokozatai "összecsúsztak".
2019-ben is az 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg a pedagógusok bérét, hiába kéri évek óta a szakszervezetek, hogy vagy emeljenek a vetítési alap összegén, vagy térjenek vissza a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor kidolgozott számítási módhoz, és a mindenkori minimálbér legyen a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok fizetésnek alapja.
Szabó Zsuzsa a pedagógushiányról azt mondta, a sajtó 2400-2500 betöltetlen álláshelyről számolt be, de a Nemzeti Pedagóguskar korábbi felmérése azt mutatta, hogy ennél jóval több tanár és tanító hiányzik az oktatásból, nagyon keresettek például az informatika, a matematika, a fizika és a kémia szakosok is.
"Egyáltalán nem mindegy, hogy egy irodalomórán egy énekszakos kolléga helyettesít-e" - mondta, hozzátéve: a kistelepüléseken komolyabb a pedagógushiány, mint a nagyvárosokban.
Nemcsak tanárokból, óvodapedagógusokból is egyre nagyobb a hiány, jelenleg több mint 760 óvónőt keresnek az óvodák. Ma már Budapesten is egyre nehezebb betölteni az üres álláshelyeket: a kisebb településeken lakhatási támogatást vagy szolgálati lakást kínálnak a jelentkezőknek, míg például Ferencváros 45 ezer forintos plusz juttatással próbálja a kerületbe csábítani az óvodapedagógusokat.
