2019-ben is az 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg a pedagógusok bérét, hiába kéri évek óta a szakszervezetek, hogy vagy emeljenek a vetítési alap összegén, vagy térjenek vissza a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor kidolgozott számítási módhoz, és a mindenkori minimálbér legyen a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok fizetésnek alapja. Kiszámoltuk, mennyit veszítenek a pedagógusok a vetítési alap bebetonozása miatt.
Legalább 60-70 ezer forintot veszít havonta egy néhány éves tapasztalattal rendelkező tanító vagy tanár azzal, hogy a pedagógusok bérét még mindig a négy éve változatlan összegű, 101 500 forintos vetítési alap határozza meg, nem pedig az évről évre emelkedő minimálbér. 2014 tavaszán még azzal biztatta a pedagógusokat Hoffmann Rózsa akkori köznevelési államtitkár, hogy a minimálbér emelésével az ő fizetésük is évről évre magasabb lesz, egy évvel később utódja, Czunyiné Bertalan Judit már nem beszélhetett januári „fizetésemelésről”, a 2015-ös költségvetésről szóló törvény ugyanis alapjaiban változtatta meg a pedagógusok bérének alakulását.
Az illetményalapot 2015-től ugyanis nem az évente néhány ezer forinttal emelkedő minimálbér, hanem a vetítési alap alapján kezdték számolni, amelynek az összege azóta is 101 500 forint, ami a 2014-es minimálbérnek felel meg. Ez a kormány számára kényelmes megoldás - nem a versenyszférás alkutól függ, mekkora összeget kell elkülöníteni az iskolákban dolgozók fizetésére -, a pedagógusok azonban sok pénzt veszítettek a változtatással.
A Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, sőt még a Nemzeti Pedagóguskar is évek óta kéri, hogy emeljenek a vetítési alap összegén, de egyelőre úgy tűnik, kérésük süket fülekre talál: a 2019-es költségvetésben ugyanaz a 101 500 forintos alap szerepel, mint a korábbi években.
Pontosan mennyit veszítenek?
A köznevelési törvényben az áll, hogy a pedagógusok illetményalapja alapfokozat (főiskolai végzettség) esetén a vetítési alap 180, mesterfokozat esetén 200 százaléka, ez 182 700 és 203 000 forintot jelent. Egy 3-5 éve dolgozó pedagógus ennek az összegnek a 120 százalékát kapja meg, hiszen átlépett a "pedagógus I" fokozatba - vagyis 219 240 és 243 600 forintot - de mi lenne, ha a 2018-as minimálbér, vagyis a 138 ezer forint alapján kalkulálnának a bérükkel?
Ebben az esetben az alapszakot végzett, 3-5 éve dolgozók bruttó 298 080, az ugyanennyi tapasztalattal rendelkező mesterszakos diplomások pedig bruttó 331 200 forintos fizetéssel számolhatnának. A tapasztaltabb pedagógusok esetében még nagyobb lenne a különbség: egy 12-14 év tapasztalattal és mesterszakos végzettséggel rendelkező, "pedagógus II" kategóriába sorolt tanár bruttó 314 650 forintot keres, azonban ha a bértábla alapját legalább az idei minimálbér szintjére emelnék, bruttó 427 800 forintos bruttó bért kapnának, vagyis majdnem bruttó 100 ezer forintot veszítenek a négy évvel ezelőtti döntés miatt.
Ennyit keresnek a tanárok 2017 szeptemberétől: itt találjátok az összes adatot
Átlagosan 3,5 százalékkal emelkedik ősztől a pedagógusok bére - jelentette ki többször az oktatási államtitkár az elmúlt hónapokban. De pontosan mennyivel landol több pénz a pedagógus bankszámláján? Kiszámoltuk. Számításunk alapja a költségvetési törvényben szereplő vetítési alap, amelynek összege évek óta változatlan, még mindig a 2014-es minimálbér összegének felel meg, vagyis 101 500 forint.
Siralmas fizetést kapnak a tanárok: még a nyugdíj előtt állók sem keresnek annyit, mint máshol a pályakezdők
Nagyon nem mindegy, ki hol dolgozik pedagógusként - többek között ez derül ki az OECD 2017-es adataiból. Nem árulunk el nagy titkot: az OECD-tagállamok közül Szlovákia és Csehország után Magyarországon kapják a legalacsonyabb fizetést az általános iskolai tanítók és tanárok.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
