Több tízezer forintot veszítenek a pedagógusok a bértábla alapjának bebetonozása miatt

2019-ben is az 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg a pedagógusok bérét, hiába kéri évek óta a szakszervezetek, hogy vagy emeljenek a vetítési alap összegén, vagy térjenek vissza a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor kidolgozott számítási módhoz, és a mindenkori minimálbér legyen a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok fizetésnek alapja. Kiszámoltuk, mennyit veszítenek a pedagógusok a vetítési alap bebetonozása miatt.

  • Eduline
hvg.hu

Legalább 60-70 ezer forintot veszít havonta egy néhány éves tapasztalattal rendelkező tanító vagy tanár azzal, hogy a pedagógusok bérét még mindig a négy éve változatlan összegű, 101 500 forintos vetítési alap határozza meg, nem pedig az évről évre emelkedő minimálbér. 2014 tavaszán még azzal biztatta a pedagógusokat Hoffmann Rózsa akkori köznevelési államtitkár, hogy a minimálbér emelésével az ő fizetésük is évről évre magasabb lesz, egy évvel később utódja, Czunyiné Bertalan Judit már nem beszélhetett januári „fizetésemelésről”, a 2015-ös költségvetésről szóló törvény ugyanis alapjaiban változtatta meg a pedagógusok bérének alakulását.

Az illetményalapot 2015-től ugyanis nem az évente néhány ezer forinttal emelkedő minimálbér, hanem a vetítési alap alapján kezdték számolni, amelynek az összege azóta is 101 500 forint, ami a 2014-es minimálbérnek felel meg. Ez a kormány számára kényelmes megoldás - nem a versenyszférás alkutól függ, mekkora összeget kell elkülöníteni az iskolákban dolgozók fizetésére -, a pedagógusok azonban sok pénzt veszítettek a változtatással.

A Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, sőt még a Nemzeti Pedagóguskar is évek óta kéri, hogy emeljenek a vetítési alap összegén, de egyelőre úgy tűnik, kérésük süket fülekre talál: a 2019-es költségvetésben ugyanaz a 101 500 forintos alap szerepel, mint a korábbi években.

Pontosan mennyit veszítenek?

A köznevelési törvényben az áll, hogy a pedagógusok illetményalapja alapfokozat (főiskolai végzettség) esetén a vetítési alap 180, mesterfokozat esetén 200 százaléka, ez 182 700 és 203 000 forintot jelent. Egy 3-5 éve dolgozó pedagógus ennek az összegnek a 120 százalékát kapja meg, hiszen átlépett a "pedagógus I" fokozatba - vagyis 219 240 és 243 600 forintot - de mi lenne, ha a 2018-as minimálbér, vagyis a 138 ezer forint alapján kalkulálnának a bérükkel?

Ebben az esetben az alapszakot végzett, 3-5 éve dolgozók bruttó 298 080, az ugyanennyi tapasztalattal rendelkező mesterszakos diplomások pedig bruttó 331 200 forintos fizetéssel számolhatnának. A tapasztaltabb pedagógusok esetében még nagyobb lenne a különbség: egy 12-14 év tapasztalattal és mesterszakos végzettséggel rendelkező, "pedagógus II" kategóriába sorolt tanár bruttó 314 650 forintot keres, azonban ha a bértábla alapját legalább az idei minimálbér szintjére emelnék, bruttó 427 800 forintos bruttó bért kapnának, vagyis majdnem bruttó 100 ezer forintot veszítenek a négy évvel ezelőtti döntés miatt.

Ennyit keresnek a tanárok 2017 szeptemberétől: itt találjátok az összes adatot

Átlagosan 3,5 százalékkal emelkedik ősztől a pedagógusok bére - jelentette ki többször az oktatási államtitkár az elmúlt hónapokban. De pontosan mennyivel landol több pénz a pedagógus bankszámláján? Kiszámoltuk. Számításunk alapja a költségvetési törvényben szereplő vetítési alap, amelynek összege évek óta változatlan, még mindig a 2014-es minimálbér összegének felel meg, vagyis 101 500 forint.

Siralmas fizetést kapnak a tanárok: még a nyugdíj előtt állók sem keresnek annyit, mint máshol a pályakezdők

Nagyon nem mindegy, ki hol dolgozik pedagógusként - többek között ez derül ki az OECD 2017-es adataiból. Nem árulunk el nagy titkot: az OECD-tagállamok közül Szlovákia és Csehország után Magyarországon kapják a legalacsonyabb fizetést az általános iskolai tanítók és tanárok.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.