Siralmas fizetést kapnak a tanárok: még a nyugdíj előtt állók sem keresnek annyit, mint máshol a pályakezdők

Nagyon nem mindegy, ki hol dolgozik pedagógusként - többek között ez derül ki az OECD 2017-es adataiból. Nem árulunk el nagy titkot: az OECD-tagállamok közül Szlovákia és Csehország után Magyarországon kapják a legalacsonyabb fizetést az általános iskolai tanítók és tanárok.

  • Eduline
hvg.hu

A felmérésből kiderül: Luxemburgban a legjobb tanárnak lenni, ha csak a fizetést vesszük alapul. Az általános iskolai és a középiskolai tanárok is ebben az országban kereshetik a legtöbbet pályakezdőként, és az előny mindvégig az övék marad, egy középiskolai tanár akár 109 000 dollárt is hazavihet tapasztalt pedagógusként - írja a Business Insider.

Az összehasonlításban a kezdő fizetés, a tíz év munkatapasztalat után járó fizetés és az elérhető legmagasabb fizetés szerepel: 35 OECD-országról és számos partnerországról gyűjtöttek adatokat.

Még nagyobbak a különbségek, ha összevetjük a rosszabbul fizető országok legtapasztaltabb (Magyarországon a 42-44 év tapasztalattal rendelkezők kapják a legmagasabb bért) és a legjobban fizető országok pályakezdő tanárainak fizetését - ebből kiderül, hogy a nyugdíj előtt álló magyar pedagógusok közel sem keresnek annyit, mint a svájci, német, dél-koreai vagy éppen osztrák friss diplomások.

Business Insider
Business Insider

A középiskolai tanárok fizetési listáját is Luxemburg vezeti Svájccal a nyomában. Svájcban van a legnagyobb különbség az általános iskolai és a középiskolai pedagógusbérek között, akár 23 ezer dollárral is többet kereshet egy középiskolai, mint egy általános iskolai tanár. Ez a 23 ezer dolláros - vagyis több mint hatmillió forintos - különbség nagyobb, mint a legidősebb pedagógusok fizetése a legrosszabbul fizető országokban, például Szlovákiában vagy Csehországban.

Ennyit keresnek a tanárok 2017 szeptemberétől: itt találjátok az összes adatot

Átlagosan 3,5 százalékkal emelkedik ősztől a pedagógusok bére - jelentette ki többször az oktatási államtitkár az elmúlt hónapokban. De pontosan mennyivel landol több pénz a pedagógus bankszámláján? Kiszámoltuk. Számításunk alapja a költségvetési törvényben szereplő vetítési alap, amelynek összege évek óta változatlan, még mindig a 2014-es minimálbér összegének felel meg, vagyis 101 500 forint.

Csalódás éri a tanárokat januárban: nem emelik a fizetésük alapját

„A kormány egy forint béremelést sem tervez a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak számára. Az illetményalap számításának vetítési alapja 2019-ben továbbra is a 2014. évi minimálbér szintjén maradna" - írja Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A 2019-es költségvetési törvény javaslatából kiderül: a pedagógusok bérét továbbra is a 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg, ez az összeg évek óta nem változott.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.