PSZ: Nem lesz népszavazás a közoktatásról

A Pedagógusok Szakszervezetének sztrájkbizottsága még nem döntött a PDSZ visszafogadásáról, feszülten készülnek a kormánnyal való következő egyeztetésre. Az EMMI egy javaslattal állt elő a PSZ számára, mely ismét nem fedi teljesen a pedagógusok 25 pontos követelését. A népszavazási dömping is részben elvonta a figyelmet a közoktatástól, de a PSZ nem tervez népszavazást indítani a közoktatásról.

  • Eduline

MTI Fotó: Marjai János

Továbbra is nagy a hajtás a PSZ-nél. Vasárnap a Mendrey László vezette PDSZ arra kérte a PSZ, hogy közösen folytassák a sztrájkbizottsági tárgyalásokat a kormánnyal, valamint a PSZ mondja fel a kormánnyal kötött 2013-as sztrájkmegállapodást, pontosabban azon részletét, ami rögzíti, hogy a tanárok nem sztárjkolhatnak.

Galló Istvánné kérdésünkre elmondta, hogy nem egyszerű dönteniük a másik két résztvevő szakszervezttel a PDSZ visszafogadásáról, melyen több oka is van. Egyrészt ez azt jelentené, hogy a jogi normák szerint elölről kellene kezdeni a sztrájkbizottsági tárgyalásokat a kormánnyal, másrészt fel kellene mondani azt a 2013-as megállapodást, amely visszatartja a kormányt attól, hogy nagyarányú leépítésekbe kezdhessen a közoktatási rendszerben. Azt is kiemelte Galló Istvánné, hogy 2013-ban a PDSZ a megállapodás aláírása előtt maga hagyta ott a sztrájkbizottságot, ahova most visszaengedését kéri.

A kormány a soron következő sztrákbizottsági megállapodás előtt szerdán közzétette javaslatait. Vegyes fogadtatása lehet a javaslatnak, ugyanis számos engedményt tehet a kormány, de kulcskérdésekben vagy nem enged, vagy ködösen fogalmaznak, például a diákok kötelező óraszámának csökkentése is elmaradhat, viszont csökkenhet a házi feladat mennyisége. A tanárok kötelező óraszámának csökkentésében nyitott a kormány, de konkrét javaslatot nem tettek.

A PSZ elnöke is ezt tartja az egyik legnagyobb problémának, hogy míg a médiában megy az üzengetés arról, hogy tárgyaljanak velük a szakszervezetk, a sztrájkbizottsági tárgyalásokra nem érdemi megoldási javaslattal érkezik a kormány, csak az időt húzzák.
Ilyen kérdés a PSZ szerint a nem pedagógus közoktatási alkalmazottak fizetésemelése, akik 2008 óta semmilyen emelésben nem részesültek. Míg ők azonnali megoldást várnak, a kormány javaslata is csak azt írja, hogy 2016 év végéig körüljárják a kérdést. A probléma ezzel az, hogy addigra a kormány ki kell alakítsa a 2017-es költségvetést, vagyis aligha lenne várható a kormánytól, hogy 2018 előtt megemeljék az oktatási tevékenységet segítők bérét.
Bár a sztrájkkészültség megvan, de Galló Istvánné még nem nevezett meg időpontota, hogy mikor kezdődhetne országos sztrájk, egyelőre remélik, hogy sikerül megegyezésre jutni a kormánnyal.
A nyomás fokozódik a szakszervezeten, ugyanis a kedd óta felpörgött népszavazási dömping (vagy botrány) elvonhatja a figyelmet a közoktatás helyzetéről. Megkeresésünkre Galló Istvánné, a PSZ elnöke elmondta, hogy bár korábban volt egy népszavazási kezdeményezés a 18 éves tankötelezettség visszaállításáról, az végül elhalt, és újabb népszavazást nem terveznek indítani.
Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.