PSZ: Nem lesz népszavazás a közoktatásról

A Pedagógusok Szakszervezetének sztrájkbizottsága még nem döntött a PDSZ visszafogadásáról, feszülten készülnek a kormánnyal való következő egyeztetésre. Az EMMI egy javaslattal állt elő a PSZ számára, mely ismét nem fedi teljesen a pedagógusok 25 pontos követelését. A népszavazási dömping is részben elvonta a figyelmet a közoktatástól, de a PSZ nem tervez népszavazást indítani a közoktatásról.

  • Eduline

MTI Fotó: Marjai János

Továbbra is nagy a hajtás a PSZ-nél. Vasárnap a Mendrey László vezette PDSZ arra kérte a PSZ, hogy közösen folytassák a sztrájkbizottsági tárgyalásokat a kormánnyal, valamint a PSZ mondja fel a kormánnyal kötött 2013-as sztrájkmegállapodást, pontosabban azon részletét, ami rögzíti, hogy a tanárok nem sztárjkolhatnak.

Galló Istvánné kérdésünkre elmondta, hogy nem egyszerű dönteniük a másik két résztvevő szakszervezttel a PDSZ visszafogadásáról, melyen több oka is van. Egyrészt ez azt jelentené, hogy a jogi normák szerint elölről kellene kezdeni a sztrájkbizottsági tárgyalásokat a kormánnyal, másrészt fel kellene mondani azt a 2013-as megállapodást, amely visszatartja a kormányt attól, hogy nagyarányú leépítésekbe kezdhessen a közoktatási rendszerben. Azt is kiemelte Galló Istvánné, hogy 2013-ban a PDSZ a megállapodás aláírása előtt maga hagyta ott a sztrájkbizottságot, ahova most visszaengedését kéri.

A kormány a soron következő sztrákbizottsági megállapodás előtt szerdán közzétette javaslatait. Vegyes fogadtatása lehet a javaslatnak, ugyanis számos engedményt tehet a kormány, de kulcskérdésekben vagy nem enged, vagy ködösen fogalmaznak, például a diákok kötelező óraszámának csökkentése is elmaradhat, viszont csökkenhet a házi feladat mennyisége. A tanárok kötelező óraszámának csökkentésében nyitott a kormány, de konkrét javaslatot nem tettek.

A PSZ elnöke is ezt tartja az egyik legnagyobb problémának, hogy míg a médiában megy az üzengetés arról, hogy tárgyaljanak velük a szakszervezetk, a sztrájkbizottsági tárgyalásokra nem érdemi megoldási javaslattal érkezik a kormány, csak az időt húzzák.
Ilyen kérdés a PSZ szerint a nem pedagógus közoktatási alkalmazottak fizetésemelése, akik 2008 óta semmilyen emelésben nem részesültek. Míg ők azonnali megoldást várnak, a kormány javaslata is csak azt írja, hogy 2016 év végéig körüljárják a kérdést. A probléma ezzel az, hogy addigra a kormány ki kell alakítsa a 2017-es költségvetést, vagyis aligha lenne várható a kormánytól, hogy 2018 előtt megemeljék az oktatási tevékenységet segítők bérét.
Bár a sztrájkkészültség megvan, de Galló Istvánné még nem nevezett meg időpontota, hogy mikor kezdődhetne országos sztrájk, egyelőre remélik, hogy sikerül megegyezésre jutni a kormánnyal.
A nyomás fokozódik a szakszervezeten, ugyanis a kedd óta felpörgött népszavazási dömping (vagy botrány) elvonhatja a figyelmet a közoktatás helyzetéről. Megkeresésünkre Galló Istvánné, a PSZ elnöke elmondta, hogy bár korábban volt egy népszavazási kezdeményezés a 18 éves tankötelezettség visszaállításáról, az végül elhalt, és újabb népszavazást nem terveznek indítani.
Hozzászólások

Milyen diákmunkák fizetnek a legjobban, és mennyit lehet félretenni egy nyár alatt?

A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?

Gulyás Gergely állításai teljesen elszakadtak a valóságtól Lannert Judit szerint: sosem volt szó gimnáziumok megszüntetéséről

„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

A nap kérdése: fel kell tölteni a középiskolai bizonyítványt a felvételihez?

„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.