PSZ: 2800 tanárt rúghatnak ki a közoktatás átalakítása miatt

Majdnem háromezer pedagógus állása kerülhet veszélybe, ha iskolaközpontokba tömörítik a felső tagozatosokat - állítja a Pedagógusok Szakszervezete, amely a szakképzés átalakításával és a Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexével sem ért egyet.

  • eduline/mti
Átalakuló közoktatás: elbocsátások, intézménybezárások jönnek?
MTI / Marjai János

Ha az általános iskola felső tagozatán tényleg iskolaközpontokat hoznak létre, akár 2800 tanár is elveszítheti az állását a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) számításai szerint - mondta Galló Istvánné, a szervezet elnöke hétfői tanévnyitó sajtótájékoztatóján. Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke a változtatást korábban azzal indokolta, hogy míg a közoktatás egymillió-háromszázezer diákot tudna befogadni, számuk hétszázötvenezerre csökkent. A Népszabadságnak Galló Istvánné azt mondta: elbocsátás helyett a feleslegessé váló tanárokat az oktató-nevelő munkát segítők közé kellene helyezni.

Káosz a szakképző iskolákban

A PSZ elnöke szerint az új tanév legnagyobb változása a szakképzési rendszer átalakítása: július 1-jétől ugyanis 300 szakképző iskola került a Kliktől a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Az intézmények 44 úgynevezett szakképzési centrumba tömörülnek. A PSZ véleménye szerint ugyanakkor a szakképzést nem szabad kiemelni a köznevelés rendszeréből, a kormány viszont egyeztetés nélkül döntött.

Az átállás nem zökkenőmentes: ahogy korábban megírtuk, a szakképzési centrumoknak nincs szervezeti-működési szabályzata, pedagógiai programja, elfogadott büdzséje, nem tisztázottak a munkáltató jogok és a tanulói jogviszony kérdése sem. Van olyan tanár, aki még nem kapta meg az új munkaszerződését: a pedagógusok emiatt elbocsátásoktól tartanak.

Galló Istvánné szerint jól látszik, hogy most ugyanazokkal a gyermekbetegségekkel küszködik az NGM, mint annak idején, megalapításakor a Klik, most pedig a tankerületek. Szerinte szakmailag indokolatlan és ésszerűtlen, hogy a tagintézményekké váló szakiskolák, szakközépiskolák vezetői egy évig ideiglenesen igazgathatják az intézményt, aztán - annak ellenére, hogy még nem járt le az öt évre szóló megbízatásuk - az állam 300 új pályázatot ír ki. A PDSZ elnöke szerint azt sem lehet tudni, miből hozták létre a centrumokat, mivel a Klik el van adósodva.

Galló Istvánné szerint az iskolaközpontok létrehozásának terve és a kilenc évfolyamos iskola bevezetése felvetheti, hogy nem csak az intézményi szerkezethez nyúlnak hozzá, hanem radikális intézménybezárások is elindulhatnak.

A szakszervezeti vezető felidézte, hogy a jelenleg egyeztetési fázisban lévő, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) által kidolgozott etikai kódex miatt már tavasszal az Alkotmánybírósághoz fordultak. Az alaptörvény szerint ugyanis magatartási és viselkedési formákat csak jogszabályban lehet kihirdetni, és a jogszabályalkotók körében az NPK nem szerepel. Pedagógus szélsőséges megnyilvánulást magánéletében sem tehet, ugyanakkor látható, etikai kódex nélkül is fellép ilyen esetekben a munkáltató, például amikor a Klik azonnali vizsgálatot rendelt el egy, a facebookon Hitlert éltető tanár ügyében.

Ilyen lehetne a kilenc évfolyamos iskola

Galló Istvánné azt mondta: a kilenc évfolyamos általános iskolát akkor támogatják, ha többlet tanítási időt biztosít, és a változtatás nem érintheti a középiskolák évfolyamainak számát. Feltételeik között szerepel, hogy az alsó tagozat ideje egy évfolyammal megnő, s az első öt évfolyamon a diákhoz igazodó képességfejlesztő nevelés folyik, a kötelező tananyag radikális csökkentése mellett - ennek szükségességét már a nemzeti alaptanterv véleményezésekor hangsúlyozták. A tanuló és a szülő a kilencedik évfolyamon választhassa meg, hogy az általános iskola után milyen intézménytípusban kívánja folytatni tanulmányait.

Pozitívum, hogy a bérek ha minimálisan is, de nőnek, átlagosan 6-10 ezer forint többlettel számolhatnak a pedagógusok az életpálya alapján. Szeptember 15-ével 25 ezer forintos béren kívüli juttatást kapnak a Kliknél dolgozó, oktatás-segítő technikai alkalmazottak. Jelezte: Pedagógus I-be sorolják az oktató-nevelő munkát segítő, pedagógus végzettségűeket. Súlyos probléma azonban, hogy a pedagógus végzettség mellett más felsőfokú végzettséget nem ismernek el. A szeptembertől érvényes tanári fizetéseket itt nézhetitek meg, a gyakornokok bértábláját pedig itt találjátok.

Galló Istvánné elmondta: támogatják azt a népszavazási kezdeményezést, amely 16-ról visszaállítaná 18 évre a tankötelezettséget.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.