Majdnem háromezer pedagógus állása kerülhet veszélybe, ha iskolaközpontokba tömörítik a felső tagozatosokat - állítja a Pedagógusok Szakszervezete, amely a szakképzés átalakításával és a Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexével sem ért egyet.
Ha az általános iskola felső tagozatán tényleg iskolaközpontokat hoznak létre, akár 2800 tanár is elveszítheti az állását a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) számításai szerint - mondta Galló Istvánné, a szervezet elnöke hétfői tanévnyitó sajtótájékoztatóján. Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke a változtatást korábban azzal indokolta, hogy míg a közoktatás egymillió-háromszázezer diákot tudna befogadni, számuk hétszázötvenezerre csökkent. A Népszabadságnak Galló Istvánné azt mondta: elbocsátás helyett a feleslegessé váló tanárokat az oktató-nevelő munkát segítők közé kellene helyezni.
Káosz a szakképző iskolákban
A PSZ elnöke szerint az új tanév legnagyobb változása a szakképzési rendszer átalakítása: július 1-jétől ugyanis 300 szakképző iskola került a Kliktől a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Az intézmények 44 úgynevezett szakképzési centrumba tömörülnek. A PSZ véleménye szerint ugyanakkor a szakképzést nem szabad kiemelni a köznevelés rendszeréből, a kormány viszont egyeztetés nélkül döntött.
Az átállás nem zökkenőmentes: ahogy korábban megírtuk, a szakképzési centrumoknak nincs szervezeti-működési szabályzata, pedagógiai programja, elfogadott büdzséje, nem tisztázottak a munkáltató jogok és a tanulói jogviszony kérdése sem. Van olyan tanár, aki még nem kapta meg az új munkaszerződését: a pedagógusok emiatt elbocsátásoktól tartanak.
Galló Istvánné szerint jól látszik, hogy most ugyanazokkal a gyermekbetegségekkel küszködik az NGM, mint annak idején, megalapításakor a Klik, most pedig a tankerületek. Szerinte szakmailag indokolatlan és ésszerűtlen, hogy a tagintézményekké váló szakiskolák, szakközépiskolák vezetői egy évig ideiglenesen igazgathatják az intézményt, aztán - annak ellenére, hogy még nem járt le az öt évre szóló megbízatásuk - az állam 300 új pályázatot ír ki. A PDSZ elnöke szerint azt sem lehet tudni, miből hozták létre a centrumokat, mivel a Klik el van adósodva.
Galló Istvánné szerint az iskolaközpontok létrehozásának terve és a kilenc évfolyamos iskola bevezetése felvetheti, hogy nem csak az intézményi szerkezethez nyúlnak hozzá, hanem radikális intézménybezárások is elindulhatnak.
A szakszervezeti vezető felidézte, hogy a jelenleg egyeztetési fázisban lévő, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) által kidolgozott etikai kódex miatt már tavasszal az Alkotmánybírósághoz fordultak. Az alaptörvény szerint ugyanis magatartási és viselkedési formákat csak jogszabályban lehet kihirdetni, és a jogszabályalkotók körében az NPK nem szerepel. Pedagógus szélsőséges megnyilvánulást magánéletében sem tehet, ugyanakkor látható, etikai kódex nélkül is fellép ilyen esetekben a munkáltató, például amikor a Klik azonnali vizsgálatot rendelt el egy, a facebookon Hitlert éltető tanár ügyében.
Ilyen lehetne a kilenc évfolyamos iskola
Galló Istvánné azt mondta: a kilenc évfolyamos általános iskolát akkor támogatják, ha többlet tanítási időt biztosít, és a változtatás nem érintheti a középiskolák évfolyamainak számát. Feltételeik között szerepel, hogy az alsó tagozat ideje egy évfolyammal megnő, s az első öt évfolyamon a diákhoz igazodó képességfejlesztő nevelés folyik, a kötelező tananyag radikális csökkentése mellett - ennek szükségességét már a nemzeti alaptanterv véleményezésekor hangsúlyozták. A tanuló és a szülő a kilencedik évfolyamon választhassa meg, hogy az általános iskola után milyen intézménytípusban kívánja folytatni tanulmányait.
Pozitívum, hogy a bérek ha minimálisan is, de nőnek, átlagosan 6-10 ezer forint többlettel számolhatnak a pedagógusok az életpálya alapján. Szeptember 15-ével 25 ezer forintos béren kívüli juttatást kapnak a Kliknél dolgozó, oktatás-segítő technikai alkalmazottak. Jelezte: Pedagógus I-be sorolják az oktató-nevelő munkát segítő, pedagógus végzettségűeket. Súlyos probléma azonban, hogy a pedagógus végzettség mellett más felsőfokú végzettséget nem ismernek el. A szeptembertől érvényes tanári fizetéseket itt nézhetitek meg, a gyakornokok bértábláját pedig itt találjátok.
Galló Istvánné elmondta: támogatják azt a népszavazási kezdeményezést, amely 16-ról visszaállítaná 18 évre a tankötelezettséget.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
