Majdnem háromezer pedagógus állása kerülhet veszélybe, ha iskolaközpontokba tömörítik a felső tagozatosokat - állítja a Pedagógusok Szakszervezete, amely a szakképzés átalakításával és a Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexével sem ért egyet.
Ha az általános iskola felső tagozatán tényleg iskolaközpontokat hoznak létre, akár 2800 tanár is elveszítheti az állását a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) számításai szerint - mondta Galló Istvánné, a szervezet elnöke hétfői tanévnyitó sajtótájékoztatóján. Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke a változtatást korábban azzal indokolta, hogy míg a közoktatás egymillió-háromszázezer diákot tudna befogadni, számuk hétszázötvenezerre csökkent. A Népszabadságnak Galló Istvánné azt mondta: elbocsátás helyett a feleslegessé váló tanárokat az oktató-nevelő munkát segítők közé kellene helyezni.
Káosz a szakképző iskolákban
A PSZ elnöke szerint az új tanév legnagyobb változása a szakképzési rendszer átalakítása: július 1-jétől ugyanis 300 szakképző iskola került a Kliktől a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Az intézmények 44 úgynevezett szakképzési centrumba tömörülnek. A PSZ véleménye szerint ugyanakkor a szakképzést nem szabad kiemelni a köznevelés rendszeréből, a kormány viszont egyeztetés nélkül döntött.
Az átállás nem zökkenőmentes: ahogy korábban megírtuk, a szakképzési centrumoknak nincs szervezeti-működési szabályzata, pedagógiai programja, elfogadott büdzséje, nem tisztázottak a munkáltató jogok és a tanulói jogviszony kérdése sem. Van olyan tanár, aki még nem kapta meg az új munkaszerződését: a pedagógusok emiatt elbocsátásoktól tartanak.
Galló Istvánné szerint jól látszik, hogy most ugyanazokkal a gyermekbetegségekkel küszködik az NGM, mint annak idején, megalapításakor a Klik, most pedig a tankerületek. Szerinte szakmailag indokolatlan és ésszerűtlen, hogy a tagintézményekké váló szakiskolák, szakközépiskolák vezetői egy évig ideiglenesen igazgathatják az intézményt, aztán - annak ellenére, hogy még nem járt le az öt évre szóló megbízatásuk - az állam 300 új pályázatot ír ki. A PDSZ elnöke szerint azt sem lehet tudni, miből hozták létre a centrumokat, mivel a Klik el van adósodva.
Galló Istvánné szerint az iskolaközpontok létrehozásának terve és a kilenc évfolyamos iskola bevezetése felvetheti, hogy nem csak az intézményi szerkezethez nyúlnak hozzá, hanem radikális intézménybezárások is elindulhatnak.
A szakszervezeti vezető felidézte, hogy a jelenleg egyeztetési fázisban lévő, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) által kidolgozott etikai kódex miatt már tavasszal az Alkotmánybírósághoz fordultak. Az alaptörvény szerint ugyanis magatartási és viselkedési formákat csak jogszabályban lehet kihirdetni, és a jogszabályalkotók körében az NPK nem szerepel. Pedagógus szélsőséges megnyilvánulást magánéletében sem tehet, ugyanakkor látható, etikai kódex nélkül is fellép ilyen esetekben a munkáltató, például amikor a Klik azonnali vizsgálatot rendelt el egy, a facebookon Hitlert éltető tanár ügyében.
Ilyen lehetne a kilenc évfolyamos iskola
Galló Istvánné azt mondta: a kilenc évfolyamos általános iskolát akkor támogatják, ha többlet tanítási időt biztosít, és a változtatás nem érintheti a középiskolák évfolyamainak számát. Feltételeik között szerepel, hogy az alsó tagozat ideje egy évfolyammal megnő, s az első öt évfolyamon a diákhoz igazodó képességfejlesztő nevelés folyik, a kötelező tananyag radikális csökkentése mellett - ennek szükségességét már a nemzeti alaptanterv véleményezésekor hangsúlyozták. A tanuló és a szülő a kilencedik évfolyamon választhassa meg, hogy az általános iskola után milyen intézménytípusban kívánja folytatni tanulmányait.
Pozitívum, hogy a bérek ha minimálisan is, de nőnek, átlagosan 6-10 ezer forint többlettel számolhatnak a pedagógusok az életpálya alapján. Szeptember 15-ével 25 ezer forintos béren kívüli juttatást kapnak a Kliknél dolgozó, oktatás-segítő technikai alkalmazottak. Jelezte: Pedagógus I-be sorolják az oktató-nevelő munkát segítő, pedagógus végzettségűeket. Súlyos probléma azonban, hogy a pedagógus végzettség mellett más felsőfokú végzettséget nem ismernek el. A szeptembertől érvényes tanári fizetéseket itt nézhetitek meg, a gyakornokok bértábláját pedig itt találjátok.
Galló Istvánné elmondta: támogatják azt a népszavazási kezdeményezést, amely 16-ról visszaállítaná 18 évre a tankötelezettséget.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
