PSZ: 2800 tanárt rúghatnak ki a közoktatás átalakítása miatt

Majdnem háromezer pedagógus állása kerülhet veszélybe, ha iskolaközpontokba tömörítik a felső tagozatosokat - állítja a Pedagógusok Szakszervezete, amely a szakképzés átalakításával és a Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexével sem ért egyet.

  • eduline/mti
Átalakuló közoktatás: elbocsátások, intézménybezárások jönnek?
MTI / Marjai János

Ha az általános iskola felső tagozatán tényleg iskolaközpontokat hoznak létre, akár 2800 tanár is elveszítheti az állását a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) számításai szerint - mondta Galló Istvánné, a szervezet elnöke hétfői tanévnyitó sajtótájékoztatóján. Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke a változtatást korábban azzal indokolta, hogy míg a közoktatás egymillió-háromszázezer diákot tudna befogadni, számuk hétszázötvenezerre csökkent. A Népszabadságnak Galló Istvánné azt mondta: elbocsátás helyett a feleslegessé váló tanárokat az oktató-nevelő munkát segítők közé kellene helyezni.

Káosz a szakképző iskolákban

A PSZ elnöke szerint az új tanév legnagyobb változása a szakképzési rendszer átalakítása: július 1-jétől ugyanis 300 szakképző iskola került a Kliktől a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Az intézmények 44 úgynevezett szakképzési centrumba tömörülnek. A PSZ véleménye szerint ugyanakkor a szakképzést nem szabad kiemelni a köznevelés rendszeréből, a kormány viszont egyeztetés nélkül döntött.

Az átállás nem zökkenőmentes: ahogy korábban megírtuk, a szakképzési centrumoknak nincs szervezeti-működési szabályzata, pedagógiai programja, elfogadott büdzséje, nem tisztázottak a munkáltató jogok és a tanulói jogviszony kérdése sem. Van olyan tanár, aki még nem kapta meg az új munkaszerződését: a pedagógusok emiatt elbocsátásoktól tartanak.

Galló Istvánné szerint jól látszik, hogy most ugyanazokkal a gyermekbetegségekkel küszködik az NGM, mint annak idején, megalapításakor a Klik, most pedig a tankerületek. Szerinte szakmailag indokolatlan és ésszerűtlen, hogy a tagintézményekké váló szakiskolák, szakközépiskolák vezetői egy évig ideiglenesen igazgathatják az intézményt, aztán - annak ellenére, hogy még nem járt le az öt évre szóló megbízatásuk - az állam 300 új pályázatot ír ki. A PDSZ elnöke szerint azt sem lehet tudni, miből hozták létre a centrumokat, mivel a Klik el van adósodva.

Galló Istvánné szerint az iskolaközpontok létrehozásának terve és a kilenc évfolyamos iskola bevezetése felvetheti, hogy nem csak az intézményi szerkezethez nyúlnak hozzá, hanem radikális intézménybezárások is elindulhatnak.

A szakszervezeti vezető felidézte, hogy a jelenleg egyeztetési fázisban lévő, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) által kidolgozott etikai kódex miatt már tavasszal az Alkotmánybírósághoz fordultak. Az alaptörvény szerint ugyanis magatartási és viselkedési formákat csak jogszabályban lehet kihirdetni, és a jogszabályalkotók körében az NPK nem szerepel. Pedagógus szélsőséges megnyilvánulást magánéletében sem tehet, ugyanakkor látható, etikai kódex nélkül is fellép ilyen esetekben a munkáltató, például amikor a Klik azonnali vizsgálatot rendelt el egy, a facebookon Hitlert éltető tanár ügyében.

Ilyen lehetne a kilenc évfolyamos iskola

Galló Istvánné azt mondta: a kilenc évfolyamos általános iskolát akkor támogatják, ha többlet tanítási időt biztosít, és a változtatás nem érintheti a középiskolák évfolyamainak számát. Feltételeik között szerepel, hogy az alsó tagozat ideje egy évfolyammal megnő, s az első öt évfolyamon a diákhoz igazodó képességfejlesztő nevelés folyik, a kötelező tananyag radikális csökkentése mellett - ennek szükségességét már a nemzeti alaptanterv véleményezésekor hangsúlyozták. A tanuló és a szülő a kilencedik évfolyamon választhassa meg, hogy az általános iskola után milyen intézménytípusban kívánja folytatni tanulmányait.

Pozitívum, hogy a bérek ha minimálisan is, de nőnek, átlagosan 6-10 ezer forint többlettel számolhatnak a pedagógusok az életpálya alapján. Szeptember 15-ével 25 ezer forintos béren kívüli juttatást kapnak a Kliknél dolgozó, oktatás-segítő technikai alkalmazottak. Jelezte: Pedagógus I-be sorolják az oktató-nevelő munkát segítő, pedagógus végzettségűeket. Súlyos probléma azonban, hogy a pedagógus végzettség mellett más felsőfokú végzettséget nem ismernek el. A szeptembertől érvényes tanári fizetéseket itt nézhetitek meg, a gyakornokok bértábláját pedig itt találjátok.

Galló Istvánné elmondta: támogatják azt a népszavazási kezdeményezést, amely 16-ról visszaállítaná 18 évre a tankötelezettséget.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.