Katasztrofális helyzetbe kerülhet a közoktatás a PSZ szerint

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat jelen formájában történő elfogadása katasztrofális helyzetbe hozza a köznevelés teljes rendszerét az óvodáktól az iskolákig, kollégiumokig és a szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézményekig.

  • MTI
MTI / Czeglédi Zsolt

Ezt az érdekvédelmi szervezet közölte hétfőn az MTI-vel, kiemelve: nemcsak az ellátórendszer kerülne veszélybe, nemcsak pedagógusok tízezrei, hanem a gyermekek jövője, Magyarország fejlődése is.

A tömörülés nyílt levelében kifejtette: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költségvetése az idei összeget sem éri el. Mint írták, az eredeti 484 milliárd forintot 60 milliárd forinttal egészítette ki a kormány. A javaslatban ennél kisebb összeg, 524 milliárd forint szerepel. Ez nem elégséges a szeptemberi béremelés áthúzódó költségeinek, a soros előrelépések, a pedagógus II. fokozatba lépőknek, a szeptemberi béremelés további költségeinek, az életpálya szeptemberi, mintegy hétezer emberre történő kiterjesztésének fedezetére - sorolták. Nagyon mérsékelt számítások szerint csak a személyi kiadások kifizetéséhez az állami fenntartású intézményekben legalább további 150-200 milliárd forintra lenne szükség - tették hozzá. 

 Kitértek arra is, hogy bár a személyi kiadások terhére megduplázódott a dologi kiadások előirányzata - 26 milliárd forintról 53,5 milliárdra -, ez még a legszükségesebb kiadásokra sem elég, fejlesztésre pedig egy fillér sem jut. A PDSZ szerint is a tanárok lesznek a 2015-ös költségvetés vesztesei - erről itt olvashattok.

Az óvodák fenntartására szánt többletforrások (139 milliárdról 142 milliárdra nőttek), a gyermekétkeztetésre szánt keret (53 milliárd forintról 58 milliárd forintra nőtt) jól érzékeltetik, hogy sem az önkormányzatok, sem az állami intézményfenntartók, sem a magánintézmények fenntartói nem tudják ellátni a köznevelésről szóló törvény jelenlegi rendelkezései szerinti kötelező feladataikat - írták.

A PSZ tiltakozik az ellen, hogy a köznevelés működéséhez, fejlesztéséhez szükséges hiányzó forrásokat megszorító intézkedésekkel - tömeges elbocsátásokkal, intézménybezárásokkal, a tanulmányi idők csökkentésével, a pedagógusilletmény előmeneteli rendszerének a minimálbértől való elválasztásával - teremtsék elő. 

Az érdekvédelmi szervezet kéri a parlamenti pártokat és a képviselőket: szólítsák fel a kormányt olyan hatástanulmány benyújtására, amelyből megállapítható, milyen mutatók alapján számolták ki a javaslatban szereplő összegeket, továbbá ezeknek az összegeknek az elfogadása milyen következményekkel járna, valamint, hogy a jelenlegi intézményrendszer változatlan működtetéséhez milyen forrásokra lenne szükség. Térjen ki a hatástanulmány az ellátórendszer fejlesztésére. Kérik, kötelezzék a kormányt arra, hogy adjon részletes tájékoztatást a gyermekszegénységről, a probléma kezeléséhez szükséges forrásokról és a javaslatban szereplő összegek elfogadásának következményeiről.

Jelezték: a PSZ országos vezetősége november 10-i rendkívüli ülésén áttekinti a költségvetési törvényjavaslatban foglaltakat, és meghatározza a teendőket arra az esetre, ha a kormány, majd a parlament nem hozza meg a szükséges döntéseket a köznevelés rendszerének megmentése érdekében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.