"Besúgórendszert akarnak építeni" - tiltakoznak a tanárok a PÖCS ellen

Elegük van a tanároknak, és nyilatkozatban tiltakoznak a pedagógusok etikai kódexe és a PÖCS megalakulása ellen.

  • Eduline
pixabay.com

A Hívatlanul oldalon jelentek meg azok a nyilatkozatok, melyben a tanárok elutasítják az etikai kódexet, valamint a Pedagógus Önértékelési Csoport (PÖCS) megalakulása ellen. Megalakult a PÖCS, már egymást figyelik a tanárok

A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanárai azt írták, büszke, gondolkodó értelmiségiként elfogadhatatlannak tartják, hogy viselkedésüket, öltözködésüket, magánéletüket hatalmi szóval szabályozzák. Véleményük szerint nem oktatógépek, hanem érző és értő emberek, ezért tanítványaikkal partneri, olykor baráti kapcsolatban kívánnak maradni. Kötelezővé teszik a tanároknak, hogy ne égjenek ki

„Jól emlékszünk az önbírálat hivatalos gyakorlását, valamint az egymás viselkedéséről szóló jelentéstételt etikai normaként kezelő korszakra és nem vagyunk hajlandóak részt venni ennek feltámasztásában!" - írták.

Mint írták, ők felnőtt, önálló állampolgárok, morális kérdésekben saját jogukon és nem csapatban hoznak döntést. Az etikai kódexet szerintük olyan csoport alkotta meg, amelynek etikai alapú szabályozásra sem képesítése, sem felhatalmazása nincsen.

Megkérdőjelezik a tanárok munkáját

A zuglói Bóbita Óvoda munkatársai is közleményt adtak ki. Mint írják, mivel az oktatási kormányzathoz hiába fordulnának, a magyar társadalomhoz írnak nyílt levelet. Várják azoknak a kollégáknak, szülőknek, támogatóknak az aláírását, akik még tenni szeretnének valamit a gyerekeik jövője érdekében.

Határozott tiltakozásukat fejezik ki az oktatási kormányzat által kötelezően előírt önértékelési rendszer ellen. Nem tudnak azonosulni a BECS (belső önértékelési csoport) által elvégezendő feladatokkal – nincs rá se idejük, se energiájuk.

„Ez az eljárás a kollégák közreműködésére számító besúgórendszert kíván felépíteni. Etikátlan és szakmailag is elfogadhatatlan, hogy egymás bírálatára köteleznek bennünket. Sokéves együttműködésen alapuló, akár baráti, akár kollegiális kapcsolatokat kívánnak ezzel tönkretenni, a kollektívákat megosztani” - írták.

Felhívták a figyelmet, hogy a szülői kérdőívek 80%-a olyan kérdéseket tartalmaz, melyekben a szülő nem kompetens – ez a tanárok által kitöltendő kérdőívekről is elmondható.

Nem kívánnak együttműködni olyan rendszerrel, amelynek nem fontos a gyermek - írták. „A mi a diplománkkal arra esküdtünk fel, hogy a 3-6 éves korosztályt az egyéni képességeikhez képest, életkoruknak megfelelően fejlesszük. Sajnos erre lassan már nincs időnk! A mi munkánk állandó odafigyelést, felkészülést igényel, és nem az indikátorok száma és megfeleltetése fogja meghatározni a gyakorlati tevékenységünket" – írták.

„A minősítés a vezető dolga. Egy jól működő minőségbiztosítási rendszer soha nem lehet központilag előírt, s ezáltal hatékony sem. A minőségbiztosítás az intézmény dolga, saját szempontrendszer, specifikusság alapján. Önök újra megkérdőjelezik az intézményvezető kompetenciáját. Megkérdőjelezik az elhivatott kollégák több évtizedes szakmai munkáját. Olyan pluszmunkát kívánnak, melyre jó érzésű ember, ha nyugodtan akar aludni, csak NEM-et mondhat. Mert Ők, MI vagyunk azok, akik vásárra visszük a bőrünket. Azok a hétköznapi óvodapedagógusok, akikről Önök a legtöbb esetben elfelejtik, hogy mi is pedagógusok vagyunk” - áll a nyilatkozatban.

A PÖCS után itt a Mindennapos Éneklés Bizottsága

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.