Megjelent a 2012-es PISA-jelentésnek egy újabb kötete, amelyben a 15 éves diákok kreatív problémamegoldó készségeit értékelték. Magyarország az átlageredmények alapján a 44-es listán a 33. helyen végzett - olvasható az OECD honlapján.
A kedden megjelent újabb OECD-jelentés azt részletezi, hogyan teljesítettek 44 ország diákjai a problémamegoldás terén. A felmérés alapját a mindennapi problémákat szimuláló számítógépes teszt adta - kiderült például, hogyan boldogulnának például a termosztát beállításával vagy a legrövidebb útvonal megtervezésével.
A szingapúri, koreai, japán és kínai diákok teljesítettek legjobban, Közép-Európából Csehország szerepelt legjobban. Az OECD-országok átlagteljesítménye 500 pont volt, ehhez képest Magyarország 459-et ért el, ezzel a 44 ország közül a 32. helyre került (az utolsó ország, Kolumbia 399 pontot szerzett). Közvetlenül megelőz minket Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Szerbia és Horvátország - tehát a 407 pontot elért Montenegró kivételével az egész régió.
Az OECD-országokban átlagosan 8 százalék azoknak a diákoknak az aránya, akik csak korlátozottan tudják felismerni a problémákat, és ha szembesülnek is azokkal, akkor sem képesek köztes célokat felállítani vagy előre tervezni. Az ő arányuk Magyarországon körülbelül kétszer ennyi.
"A mai 15 éves diákok szegényes problémamegoldása a jövő felnőtteinek fő munkakeresési gondja lesz" - mondta el Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója, és hozzátette, hogy a politikai döntéshozóknak és a tanároknak át kell alakítaniuk az oktatási rendszert.
A PISA-felmérésről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
