Siralmas eredményt értek el a magyar diákok

Megjelent a 2012-es PISA-jelentésnek egy újabb kötete, amelyben a 15 éves diákok kreatív problémamegoldó készségeit értékelték. Magyarország az átlageredmények alapján a 44-es listán a 33. helyen végzett - olvasható az OECD honlapján.

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

A kedden megjelent újabb OECD-jelentés azt részletezi, hogyan teljesítettek 44 ország diákjai a problémamegoldás terén. A felmérés alapját a mindennapi problémákat szimuláló számítógépes teszt adta - kiderült például, hogyan boldogulnának például a termosztát beállításával vagy a legrövidebb útvonal megtervezésével.

A szingapúri, koreai, japán és kínai diákok teljesítettek legjobban, Közép-Európából Csehország szerepelt legjobban. Az OECD-országok átlagteljesítménye 500 pont volt, ehhez képest Magyarország 459-et ért el, ezzel a 44 ország közül a 32. helyre került (az utolsó ország, Kolumbia 399 pontot szerzett). Közvetlenül megelőz minket Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Szerbia és Horvátország - tehát a 407 pontot elért Montenegró kivételével az egész régió.

Az OECD-országokban átlagosan 8 százalék azoknak a diákoknak az aránya, akik csak korlátozottan tudják felismerni a problémákat, és ha szembesülnek is azokkal, akkor sem képesek köztes célokat felállítani vagy előre tervezni. Az ő arányuk Magyarországon körülbelül kétszer ennyi.

"A mai 15 éves diákok szegényes problémamegoldása a jövő felnőtteinek fő munkakeresési gondja lesz" - mondta el Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója, és hozzátette, hogy a politikai döntéshozóknak és a tanároknak át kell alakítaniuk az oktatási rendszert.

A PISA-felmérésről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu