Bentlakásos iskolába küldené a hátrányos helyzetű diákokat a minisztérium

A Jobbik 2010 óta visszatérő javaslatához hasonlóan bentlakásos felzárkóztató intézményekbe terelné a hátrányos családi hátterű, nehezen beilleszkedő gyerekeket az oktatási államtitkárság nemrég elkészült jelentése a PISA-felmérés kudarcairól - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Túry Gergely

„Néhány térségben az integrációs képzési modell az eredeti elvárásokhoz képest teljesen ellentétes eredményre vezetett: az osztályközösségekben sokkal erőteljesebben érvényesülnek, sőt uralkodóvá válnak a néhány gyerek által otthonról hozott, negatív viselkedési és életvezetési minták” – írja a közoktatás megoldandó problémái között az a hamarosan kormány elé kerülő jelentés, amelyet még decemberben, a 2015-ös PISA-felmérés lesújtó eredményeinek napvilágra kerülése után rendelt a miniszterelnök Balog Zoltán emberi erőforrás-minisztertől.

A hvg.hu azt írja, a jelentéshez kapcsolt, több mint húszpontos problémajegyzék szerint a fenti okok miatt „a felelősen gondolkodó szülők a gyermeküket számos esetben inkább más település oktatási intézményébe kénytelenek átvinni, így megállapítható, hogy az ilyen esetekben az integrációs törekvések szegregációs eredménnyel jártak”.

Megoldásként az anyag azzal az eredendően állítólag a szülőktől származó javaslattal áll elő, hogy „a hátrányos családi hátterű, negatív hatások veszélyeztetettségében élő gyerekek esetén” erősítsék meg és terjesszék ki a bentlakásos rendszerben működő, felzárkóztató képzési formát. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.