Miért nem tüntettek a tanárok pedagógusnapon?

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt javasolja a kormányzatnak, hogy állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség felső korhatárát.

  • MTI
MTI / Kovács Tamás

Mendrey László a pedagógusnap alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt tartott sajtótájékoztatóján közölte: ugyancsak szükségesnek tartják, hogy ne legyen kötelező a tagság a Nemzeti Pedagóguskarban. A belépést választhatóvá, önkéntessé kell tenni - mondta.

Elkerülhetetlennek nevezte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ "monopóliumának" átgondolását. Lehetőséget kell adni az intézményfenntartásra azoknak az önkormányzatoknak, amelyek erre alkalmasak - tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Azt mondta: a demográfiai változások mellett a "krónikus diákhiány" legfőbb oka a tankötelezettség korhatárának leszállítása, ennek következtében szerinte több tízezerrel csökkenhet a diákok száma, és iskolákat zárhatnak be.

Ugyanakkor a továbbtanulás esélyétől megfosztott, sokszor a továbbképzésre nem alkalmas szakmunkásokat termel a rendszer, és ez semmiképpen nem segíti a munkaalapú társadalom megteremtését - mondta.

Mendrey László szerint a Nemzeti Pedagóguskarnak nincs valós támogatottsága. Ezt az is jelzi - mondta -, hogy a választmány 125 tagját 15 ezer pedagógus választotta meg, ez pedig "elenyésző" a 151 ezres pedagóguslétszámhoz képest. Ha a kormány ragaszkodik a kar felállításához, tegye a belépést önkéntessé - mondta az érdek-képviseleti vezető.

Kitért arra: a korábbi évektől eltérően most azért nem szerveztek demonstrációt a minisztérium épülete elé, mert ezzel is jelezni kívánták, hogy megelőlegezik a bizalmat a tárca új vezetésének.

A sajtótájékoztatón kiosztott sajtóanyag szerint a PDSZ további, középtávon megoldandó feladatnak tartja a tankönyvellátás zavarainak kezelését és az "ideológiai befolyás" megszüntetését az iskolákban. Szerintük a kormányzati ciklus végéig újjá kell szervezni a tankönyvpiacot, és át kell dolgozni a pedagógus-életpályamodellt is - olvasható a sajtóanyagban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.