Egy pályakezdő pedagógus bére alig több, mint a szakmunkás minimálbér?

"Egy pályakezdő tanárnak ma egyetemi végzettséggel 203 ezer forint a bruttó fizetése. Ha főiskolát végzett, akkor ez az összeg 188 ezer" - mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.

  • Eduline
MTI / Mohai Balázs

"Nem hiszem. 2004-ben a Fidesz bevezette a vetítési alapot, vagyis a minimálbérhez kötötték a pedagógus béreket. Akkor azt az ígéretet kaptuk, hogy mindig a minimálbér növekedésével ez a vetítési alap is nőni fog. Ezt egyszer tartották be, a 2014-es választások előtt" - válaszolta Szűcs Tamás a 24.hu kérdésre, hogy számíthatnak-e béremelésre a pedagógusok.

A PDSZ elnöke hozzátette: ez azt jelenti, hogy egy pályakezdő tanárnak ma egyetemi végzettséggel 203 ezer forint a bruttó fizetése. "Ha főiskolát végzett, akkor ez az összeg 188 ezer. Ez alig több valamivel a szakmunkás minimálbérnél" - mondta.

Több tízezer forintot veszítenek a pedagógusok a bértábla alapjának bebetonozása miatt

2019-ben is az 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg a pedagógusok bérét, hiába kéri évek óta a szakszervezetek, hogy vagy emeljenek a vetítési alap összegén, vagy térjenek vissza a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor kidolgozott számítási módhoz, és a mindenkori minimálbér legyen a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok fizetésnek alapja.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.