"Miért szívatják a túlterhelt diákokat ezzel?" - fontos kérdést tett fel a PDSZ

„Érthetetlen, hogy akkor, amikor mind a hatalomgyakorlók, mind a szakma, mind a szülők egyetértenek abban, hogy a tanulók túlterheltek, miért "szívatják" őket, és persze ezzel együtt azokat a családokat, amelyek megoldanák, hogy együtt legyenek ezeken a hétvégéken is” – írja Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline

A szakszervezethez egy értelmileg akadályozott tanulókat oktató iskolából azt jelezték: a tankerületi központ fotókat kért be azokról a foglalkozásokról, amelyeket azon a szombati napon tartottak, amikor a tanítási szünet egyik napját kellett „ledolgozni”.

A PDSZ már korábban jelezte: nem értik, a diákoknak miért kell olyan szombatokon iskolába menniük, amelyeken olyan napokat kell „ledolgozni”, amelyek tanítási szünetre esnek: ilyen volt például a november 2-a, amely az őszi szünetre esett, november 10-én mégis tanítási napot kellett tartani az iskolákban. A két decemberi szombati tanítási nap is ilyen: december 1-jén december 24-e, december 15-én pedig december 31-e helyett kell iskolába menni.

„Igaz ugyan, hogy a tanév rendjéről szóló rendelet szerint e munkanap-áthelyezésekkel jön össze a miniszteri rendeletben előírt tanítási napok száma, ám véleményünk szerint miniszteri rendeletekkel nem írható felül egy magasabb szintű jogszabály, konkrétan egy kormányrendelet, amely szerint a tanítási szünet napjai a tanuló számára szünetnapok, csak a pedagógus számára munkanapok, mégpedig tanítás nélküliek” – írják.

"Én gyógypedagógusként csak az emberséget hiányolom ezekből az intézkedésből, a differenciálás lehetőségét iskolatípusok szerint. Ugyanis a mi iskolánkban értelmileg akadályozott tanulók tanulnak, akik nem terhelhetők még hétvégén is, a Tankerület mégis bekért fotókat a foglalkozásokról, amit ezen a szombaton tartottunk. Törvényileg értem, miért kellenek ebben a tanévben ezek a ledolgozós szombatok, ami a tanulóknak tanítási nap, mivel ezekkel jön ki a 181 tanítási nap az évben. Emlékezzünk vissza, szeptember 3-án kezdtünk, és június 14-én végzünk majd. Ki szeretne júniusban, 40 fokban plusz 4 napot tanítani-tanulni még?! Nem kérhetünk mást, csak megértést és bizalmat, hogy mi tanárok szépen elosztva letanítjuk a 181 napnyi tananyagot akkor is, ha nincs rá 181 tanítási nap!" – idézi a PDSZ a hozzájuk érkezett levelet.

Szombati iskola: fontos kérdést tett fel a PDSZ, válaszolt a minisztérium

Miért kell iskolába járniuk a diákoknak azokon a szombatokon, amikor a munkahelyeken olyan napot „dolgoznak le", amely tanítási szünetre esett? Ezt a kérdést tette fel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a minisztérium pedig válaszolt. "Az idei tanévben több olyan munkanap-áthelyezés is lesz, amely miatt a tanítási szünetek egyes munkanapjait tanítási szüneten kívüli szombatokon kellene ledolgozni.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.