Tanári fizetések és óraszámok: eddig 3800-an írták alá a PDSZ petícióját

Eddig 3800-an írták alá a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) petícióját. A szervezet azt kéri a kormánytól, hogy emelje a tanári bértábla alapját jelentő vetítési alapot, és rendezze a kötelező óraszámok kérdését.

  • Eduline
Képünk illusztráció
Túry Gergely

Állítsák vissza a pedagógusok kötelező óraszámát a közoktatási törvényben korábban rögzítettek szerint, de legfeljebb 22 tanórára!

A pedagógusok illetményét meghatározó vetítési alap automatikusan kövesse a mindenkori minimálbért úgy, ahogy azt az eredeti jogszabály előírta.

A Munka törvénykönyve és egyéb jogszabályok alapján járó többletmunkát minden esetben fizessék ki a munkáltatók!

Legalább 50%-os illetményemeléssel rendezzék az oktatásban közalkalmazotti bértábla alapján besorolt munkavállalók bérét!

Ebből a négy pontból áll a PDSZ petíciója, amelyet a petíciók.com-on 2700-an írtak alá, a papíralapú íveket pedig - közölte a szakszervezet Facebook-oldalán - további 1100 ember.

Mi az a vetítési alap?

A pedagógusok fizetését 2015 óta nem az évente néhány ezer forinttal emelkedő minimálbér, hanem a vetítési alap alapján számolják, amelynek az összege azóta is 101 500 forint, ez a 2014-es minimálbérnek felel meg.

A béreket 2019-ben is az 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg, hiába kéri évek óta a szakszervezetek, hogy vagy emeljenek a vetítési alap összegén, vagy térjenek vissza a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor kidolgozott számítási módhoz, és a mindenkori minimálbér legyen a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok fizetésnek alapja.

Legalább 60-70 ezer forintot veszít havonta egy néhány éves tapasztalattal rendelkező tanító vagy tanár azzal, hogy a pedagógusok bérét még mindig a négy éve változatlan összegű, 101 500 forintos vetítési alap határozza meg, nem pedig az évről évre emelkedő minimálbér.

Sztrájk lehet az iskolákban? Akciósorozatba kezd az egyik pedagógus szakszervezet

Akciósorozatot indít a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), közleményükben azt írják, a ki nem fizetett túlmunkák miatt bírósági keresetek beadására buzdítják tagjaikat, emellett aláírásgyűjtést kezdeményeznek négy fontos problémáról. Ha pedig semmi nem vezet eredményre, sztrájkba kezdenek.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.