PDSZ: "egyre komolyabb indulatokat" szül a tanárok új bértáblája

Számos probléma tapasztalható a közoktatásban a tanévkezdés után is, a tanárok bérezésétől kezdve a tankönyvellátáson...

  • MTI
Hoffmann Rózsa és Mendrey László. A PDSZ elnöke szerint sok a probléma az iskolákban
MTI / Kovács Tamás

Számos probléma tapasztalható a közoktatásban a tanévkezdés után is, a tanárok bérezésétől kezdve a tankönyvellátáson át a tanulók 16 óráig való kötelező iskolában tartózkodásáig - mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.

A problémák között említette, hogy az ígért béremelésnek csak 60 százalékát kapták meg a pedagógusok, akiknek alapbére ugyan emelkedik, ám vannak közöttük olyanok, akiknek a jövedelmük csökken, mert a rendszer eltörölte a túlóradíjat, s "ez egyre komolyabb indulatokat szül". Szerinte nem egyértelmű, hogy az 1992 előtt nem közalkalmazotti viszonyban oktató kollégák munkaidejét beszámítják-e a munkabérek megállapításánál.

Mendrey László arról is beszélt, hogy vannak olyan iskolák, ahol már most heti 32 tanórát osztottak a tanárokra, máshol ez a szám 24 vagy 26 óra. Annak a véleményének adott hangot, hogy "a tanárok minden 22 óra feletti tanóraterhelése minőségellenes és szakmailag indokolatlan". Mint mondta, nem lenne szabad meghatározni, hogy hol készüljön fel a tanár az óráira, az iskolában vagy otthon.

A PDSZ elnöke szólva úgy fogalmazott, hogy a tankönyvellátásban vannak fennakadások. Példaként hozta fel erre, hogy az egyik általános iskolában az 512 tankönyvcsomagból 350 volt "problémás". A helyzet szerinte ott "abszolút kaotikus".

A szakszervezeti vezető úgy látja, a tanulók minden nap 16 óráig tartó kötelező iskolában tartózkodásának biztosítására az iskolák nem alkalmasak, mert kevés erre a helyük, ahogy a mindennapos testnevelés kivitelezése is ezért ütközik akadályokba. Úgy vélte, a gyerekek túlterheltek, és nonszensznek nevezte, hogy a 9. osztályban egy héten kétszer van 8, kétszer 7 és csak egyszer 6 tanóra.

Mendrey László szerint az a panaszáradat, amely a PDSZ-be eljut, a kormányzati sikerkommunikációnak homlokegyenest az ellenkezője, holott a közoktatás vezetőinek értelmes párbeszédet kellene folytatniuk az abban résztvevőkkel.

Szólt arról is, hogy a jövőben felmérik tagságuk körében, mekkora a támogatottsága egy esetleges sztrájknak, ugyanakkor az e melletti döntést választmányuknak kell a későbbiekben kimondania - tette hozzá.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.