Még csak 10-12 évesek, de már százmilliókat keresnek egy-egy jó ötlettel

Tizenegy-tizenkét éves korukban az internetről tanulták meg, hogyan programozzanak, alkalmazásaikkal pedig már most szépen keresnek, pedig még nem is nagykorúak. Öt fiatal appfejlesztőt mutatunk be, köztük a világ legfiatalabb milliárdosát.

  • Eduline

Az ausztrál származású, Londonban élő Nick D'Aloisio 16 éves korában alkotta meg a Summly nevű appot, amely 2012-ben a legjobb iPhone-alkalmazás díját nyerte el. Az alkalmazás egy algoritmus segítségével több száz híroldal cikkeit foglalja össze röviden. Az alkalmazást tavaly 30 millió dollárért (körülbelül 7 milliárd forintért) vette meg a Yahoo, ezzel D'Aloisio lett a világ legfiatalabb olyan milliárdosa, aki nem szüleitől örökölte vagyonát.

Micheal Sayman 12 éves korában kezdett programozni, ehhez az interneten talált leírásokat használta. 13 évesen rukkolt elő első alkalmazásával, a legnépszerűbb játéka a 4Snaps: a játékos kap egy szót, majd négy fotót készít, a másik játékosnak pedig ezek alapján kell kitalálnia, mi volt az eredeti szó. A fiúnak a Facebook gyakornoki lehetőséget is felajánlott. Négy számtech tipp az egyetemi évek átvészeléséhez.

A most 15 éves Thomas Suarez négy éve mutatta be első alkalmazását. Suarez is önállóan tanulta meg a programozást, majd az iPhone-ra tervezett Bustin Jieber nevű játékával aratott nagy sikert - ebben Justin Bieber előbukkanó fejét kell kalapáccsal eltalálni. Ahhoz, hogy a játékot árulhassa, a szüleitől kért 99 dolláros kezdőtőkét. Ma már saját cége van, és programozó szakköröket tart.

A Suarezzel egyidős, szingapúri Lim Ding Wen 9 éves korában került reflektorfénybe, akkor készítette el a Doodle Kids nevű rajzolóprogramot. Az alkalmazást először asztali gépre programozta, és a testvérének szánta, majd később iPhone-ra és Androidra is elkészítette - az alkalmazást eddig 880 ezren töltötték le.

Lim Ding Wen 2009-ben
Wikipédia

Jelenleg a 8 éves Zora Ball a világ legfiatalabb programozója: a Vampire Diamonds nevű játékot egy 12-16 éveseknek szánt felületen készítette el, és a Pennsylvania Egyetemen tartott Bootstrap kiállításon mutatták be tavaly.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.