Országos diáktanácsot akarnak a tanulók

Az Országos Diákparlament országos diáktanács felállítását kezdeményezi, hogy a parlament ülései közötti időszakban is folyamatos képviselhessék a számukra fontos ügyeket - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára vasárnap Székesfehérváron, a diákparlament záró plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón.

  • MTI
Tóth Ákos/Eduline

Palkovics László elmondta: a fiatalok 52 pontot fogalmaztak meg, közülük kettőt a diákparlament nem fogadott el. Utóbbiakat az államtitkár nem részletezte.

Mint mondta, a felvetések között a legfontosabb azt volt, hogy az oktatási tárca és a diákság képviselői ne csak néhány évente találkozzanak. Kiemelte még, hogy a diákparlament az eddigi három helyett kétévente ülésezne, míg a megyei diákparlamenteket évente rendeznék meg. Hozzátette: ezek támogatható javaslatok, de ehhez a finanszírozást és a jogszabályi hátteret a parlamentnek kell megteremtenie.

Az államtitkár az oktatás tartalmát felvető javaslatokról elmondta, hogy azok többsége az új Nemzeti alaptantervbe is bekerül majd. Példaként említette a nyári szünidő hosszának rendezését vagy a mindennapos testnevelés órák átgondolását. Palkovics László megemlítette, hogy a javaslatok között voltak a középiskolák és a felsőoktatás közötti átmenet egyes kérdései, mint a felvételi pontszámok számítása, a nemzetközi érettségi pontjainak beszámítása, ezeket a minisztérium támogatja.

Jelezte, hogy a diákok felvetették a természettudományos oktatás minőségének javítását, ezt a kormány az Öveges-program folytatásával kívánja elérni. Közölte, hogy szó esett a közétkeztetés minőségével kapcsolatos folyamatos visszajelzésről, illetve a jogosítvány megszerzésénél a KRESZ és egészségügyi tanfolyamok díjának állam általi átvállalásáról is.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester jelezte, hogy Székesfehérvár akár két év múlva is szívesen vendégül látja a diákok képviselőit, mint ahogy tette ezt most és három évvel ezelőtt is.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.