Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az Országos Diákparlament országos diáktanács felállítását kezdeményezi, hogy a parlament ülései közötti időszakban is folyamatos képviselhessék a számukra fontos ügyeket - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára vasárnap Székesfehérváron, a diákparlament záró plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón.

Palkovics László elmondta: a fiatalok 52 pontot fogalmaztak meg, közülük kettőt a diákparlament nem fogadott el. Utóbbiakat az államtitkár nem részletezte.
Mint mondta, a felvetések között a legfontosabb azt volt, hogy az oktatási tárca és a diákság képviselői ne csak néhány évente találkozzanak. Kiemelte még, hogy a diákparlament az eddigi három helyett kétévente ülésezne, míg a megyei diákparlamenteket évente rendeznék meg. Hozzátette: ezek támogatható javaslatok, de ehhez a finanszírozást és a jogszabályi hátteret a parlamentnek kell megteremtenie.
Az államtitkár az oktatás tartalmát felvető javaslatokról elmondta, hogy azok többsége az új Nemzeti alaptantervbe is bekerül majd. Példaként említette a nyári szünidő hosszának rendezését vagy a mindennapos testnevelés órák átgondolását. Palkovics László megemlítette, hogy a javaslatok között voltak a középiskolák és a felsőoktatás közötti átmenet egyes kérdései, mint a felvételi pontszámok számítása, a nemzetközi érettségi pontjainak beszámítása, ezeket a minisztérium támogatja.
Jelezte, hogy a diákok felvetették a természettudományos oktatás minőségének javítását, ezt a kormány az Öveges-program folytatásával kívánja elérni. Közölte, hogy szó esett a közétkeztetés minőségével kapcsolatos folyamatos visszajelzésről, illetve a jogosítvány megszerzésénél a KRESZ és egészségügyi tanfolyamok díjának állam általi átvállalásáról is.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester jelezte, hogy Székesfehérvár akár két év múlva is szívesen vendégül látja a diákok képviselőit, mint ahogy tette ezt most és három évvel ezelőtt is.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.