Megdöbbentő: öngyilkosságba hajszolja a diákokat a hongkongi oktatás?

Csak tavaly 35 fiatal vetett véget életének.

  • Eduline
@_oatc_/twitter

A legutóbbi PISA-felmérés szerint a világ top 10 legjobb oktatási rendszere a hongkongi, ám az eredményeknek egy sötét oldaláról is beszámolt a Quartz.

Az ázsiai oktatás sajátja a vizsgakényszer. A diákok időszakosan kompetenciamérésekben és évfolyamos tesztek sorozatán esnek át a hagyományos dolgozatírás mellett, ezek eredményei pedig döntően befolyásolják életkilátásaikat. A nyomással nehéz megbirkózni: csak a tavalyi tanévben 19 diák végzett magával, és ehhez még hozzáadva az egyetemi előkészítős évfolyamot, a szám már 33-ra növekszik - a naptári évben 35.

Két éve kilenc, három éve tíz diák végzett magával.

Tavaly ugyan döntést hoztak egy öngyilkosságokat megelőző bizottság felállításáról, azonban a felülvizsgálat még nem hozhatott eredményeket ennyi idő alatt.

A kényszer kettős: nem csak a diákok, de az iskolák teljesítményét is mérik, akik így különösen nagy figyelmet fordítanak a minél jobb tesztekre. Ha valaki gyengébben teljesít az elvártnál, azt komolyan kezelik és biztos lehet benne a diák, hogy a még nagyobb terhelés alá kerülhet. Van olyan anya, aki arról számolt be, hogy napi egy óra játék maradt csak tíz éves kislányának, egy másik diák pedig az iskolát börtönként jellemezte.

Sok fiatalt hajszol halálba az ezeréves vizsga Dél-Koreában

A fiatalok körében közel 10 százalék az öngyilkosságok aránya, ami főleg egy különös vizsgának köszönhető. Tegnap még a repülőjáratokat is leállították, hogy diákok százezreinek életéről egyetlen, 8 órán át tartó vizsgával döntsenek. Tegnap írtunk arról, hogy még a repülők indulását is elhalasztották, hogy a dél-koreai felsőoktatási felvételi idején ne zavarja a diákokat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.