Január elsejével az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerültek a korábban önkormányzati fenntartásban...
Január elsejével az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerültek a korábban önkormányzati fenntartásban lévő iskolák. A TÁRKI közvélemény-kutatásának eredményei szerint a nagy rendszerátalakítást nem támogatta a többség - írja az OktpolCafé.
Az arányokat kivetítve a közoktatásban dolgozó 150 ezer pedagógus közül 75 ezer egyértelműen nem értett egyet azzal az állítással, hogy az államosítás csökkenteni fogja az iskolák közötti egyenlőtlenséget. 93 ezer egyértelműen nem értett egyet azzal, hogy az államosítás növelni fogja az oktatás színvonalát. 97 ezren nem értettek egyet azzal, hogy az államosítással a pedagógusok bére növekedni fog.
Nem kétséges, hogy fél évvel az iskolák kisajátítása után a kutatást megismételve ezek a számok sokkal magasabbak lennének. A nagy többség elutasító véleménye azonban nyilvánvalóan nem vezetett a többség aktív ellenállásához - írja az OktpolCafe. A teljes bejegyzést az OktpolCafén olvashatjátok el.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
