Január elsejével az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerültek a korábban önkormányzati fenntartásban...
Január elsejével az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerültek a korábban önkormányzati fenntartásban lévő iskolák. A TÁRKI közvélemény-kutatásának eredményei szerint a nagy rendszerátalakítást nem támogatta a többség - írja az OktpolCafé.
Az arányokat kivetítve a közoktatásban dolgozó 150 ezer pedagógus közül 75 ezer egyértelműen nem értett egyet azzal az állítással, hogy az államosítás csökkenteni fogja az iskolák közötti egyenlőtlenséget. 93 ezer egyértelműen nem értett egyet azzal, hogy az államosítás növelni fogja az oktatás színvonalát. 97 ezren nem értettek egyet azzal, hogy az államosítással a pedagógusok bére növekedni fog.
Nem kétséges, hogy fél évvel az iskolák kisajátítása után a kutatást megismételve ezek a számok sokkal magasabbak lennének. A nagy többség elutasító véleménye azonban nyilvánvalóan nem vezetett a többség aktív ellenállásához - írja az OktpolCafe. A teljes bejegyzést az OktpolCafén olvashatjátok el.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
