Odacsaptak Hoffmannéknak: "ez rettenetes próbaidőszak volt"

"Reméljük, a rettenetes próbaidőszak után átalakul a rendszer, és a szülők és diákok szabadon dönthetnek majd, mikor...

  • Eduline
MTI Fotó / Varga György

"Reméljük, a rettenetes próbaidőszak után átalakul a rendszer, és a szülők és diákok szabadon dönthetnek majd, mikor és milyen foglalkozásokat vesznek igénybe az iskolában, az iskolák anyagi és emberi erőforrásokat is kapnak ahhoz, hogy igény esetén, a szülők munkaidejéhez igazodva, délután 6-ig, 8-ig, más európai országokhoz hasonlóan nyitott közösségi térként a diákoknak, családjaiknak és a közösségnek foglalkozási lehetőségeket kínáljanak" - írja a kötelező délutáni iskolai foglalkozásokról az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete.

A szervezet szerint a kötelező iskolai benntartózkodás, "annak akár karhatalommal is történő erőszakos végrehajtatása minden körülmények között sérti a gyermekek és a szülők alapvető jogait". Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár elégedett a délutáni foglalkozásokkal - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Az egyesület több száz panaszlevelet kapott a szülőktől, és számos túlkapásról is értesült. "Az igazgató rendszeres, pl. edzés vagy zeneóra miatti felmentési kérelmet csak szeptember 15-ig volt hajlandó átvenni, vagy az épületen belül tartott, zeneiskola által biztosított órára sem engedték át a gyerekeket 16 óra előtt. Van, ahol a 16 óráig tartó bezárást úgy értelmezik, hogy a tanítási órák után vécére sem engedik ki a gyerekeket a nap folyamán a teremből" - olvasható a közleményben.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.