Megvannak a kompetenciamérés eredményei: még mindig a matek a mumus

Nyilvánossá tette az Oktatási Hivatal a tavaly májusban végzett kompetenciamérés eredményeit. A szövegértési- és matematikai tesztet a 6., 8. és 10. évfolyamokkal végezték.

  • Eduline
flickr.com

A 2016-os országos kompetenciamérés eredményei szerint a diákok matematikai képességei a 6. osztálytól a 8-ig jelentős mértékben fejlődnek, majd ezután a 10. évfolyamig kevésbé.

A matematikával szemben a szövegértési képességek egyenletesebb változást mutatnak a 6. és a 10. évfolyam között.

A hivatalos infografikából kiderül, hogy bár nagy mértékben nem változtak az emúlt évek során az eredmények, 2015 és 2016 között azért matematikából minden évfolyamon kisebb mértékben visszaestek. Szövegértés terén sincs különösebb változás, itt azonban 2015 és 2016 között enyhe javulás érzékelhető.

Oktatási Hivatal

A kompetenciamérést minden évben a 6., 8. és 9. évfolyamos diákok írják meg. Két fő területre, a matematikai készségekre, és a szövegértésre koncentrál. A feladatlapok a gyakorlatban hasznosított tudást mérik az évfolyamok tanulóinál. A felmérésben 4308 iskola 242 394 tanulója vett részt.

Mi a különbség a PISA-teszt és a kompetenciamérés között? Először is előbbit 3 évente végzik el, míg utóbbira minden év tavaszán sor kerül. A PISA-tesztet reprezentív mintán végzik, míg a kompetenciamérést minden diáknak kötelező elvégeznie. A két mérés hasonló képességeket igyekszik felmérni, ezek a munkaerőpiaci boldogulás szempontjából legfontosabb matematiaki és szövegértési készségek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.