Ez a látvány várja a járókelőket a Deák téren

Nyilvános testnevelésórát tart a Középiskolai Hálózat (KiHa) a budapesti Deák téren október 1-jén.

  • Eduline
A Középiskolai Hálózat májusi flashmobja
Tordai Márton (Orpheush's Photography)

Nyilvános testnevelésórát tart a Középiskolai Hálózat (KiHa) a budapesti Deák téren október 1-jén. A Facebook-esemény leírása szerint a flashmobbal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése ellenére "ma egy átlagos iskolának (legjobb esetben is) csak egy tornaterme van, és évfolyamonként minimum 60 diákja", így sokan "csúszós folyosókon, meredek lépcsőkön róják a köröket unottan és fásultan", és előfordul, hogy a "nyugdíjazások és iskola-összevonások, no meg a forráskivonások miatt még megfelelő mennyiségű tornatanár sem akad egy átlagos iskolában" - írják.

A heti öt kötelező testnevelésórát 2012 szeptemberében, felmenő rendszerben vezették be, az idei tanévtől már az 1-2., 5-6. és 9-10. évfolyamosoknak is kötelező. Sok iskolában ugyanakkor gondot okoz a tesiórák megtartása: egy márciusi felmérés alapján a megkérdezett iskolák 58,9 százalékában nincs elegendő tornaterem, sportpálya, az intézmények 30,85 százalékában nincs megfelelő tornafelszerelés, eszköz, 12,71 százalékában pedig nincs elegendő pedagógus.

"És ez csak a rózsabokor teteje! Hogy mi a baj még? Tarts velünk, és megtudhatod!" - írja a KiHa. "A flashmob keretein belül egy kis bemelegítés után "átkocogunk" az Astoriára, ahol a jó tornaórához híven egy kis focival zárjuk a programot, hogy egyszer majd mi is olyan jók lehessünk, hogy valamelyik vadonatúj stadionban rúghassuk a bőrt a kényelmetlen, egysíkú, esetenként balesetveszélyes tesiórák után" - áll a felhívásban. Milyen új tantárgyakat tanulnak a diákok az idei tanévben? Erről itt olvashattok, a kötelező testneveléssel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.