Ez a látvány várja a járókelőket a Deák téren

Nyilvános testnevelésórát tart a Középiskolai Hálózat (KiHa) a budapesti Deák téren október 1-jén.

  • Eduline
A Középiskolai Hálózat májusi flashmobja
Tordai Márton (Orpheush's Photography)

Nyilvános testnevelésórát tart a Középiskolai Hálózat (KiHa) a budapesti Deák téren október 1-jén. A Facebook-esemény leírása szerint a flashmobbal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése ellenére "ma egy átlagos iskolának (legjobb esetben is) csak egy tornaterme van, és évfolyamonként minimum 60 diákja", így sokan "csúszós folyosókon, meredek lépcsőkön róják a köröket unottan és fásultan", és előfordul, hogy a "nyugdíjazások és iskola-összevonások, no meg a forráskivonások miatt még megfelelő mennyiségű tornatanár sem akad egy átlagos iskolában" - írják.

A heti öt kötelező testnevelésórát 2012 szeptemberében, felmenő rendszerben vezették be, az idei tanévtől már az 1-2., 5-6. és 9-10. évfolyamosoknak is kötelező. Sok iskolában ugyanakkor gondot okoz a tesiórák megtartása: egy márciusi felmérés alapján a megkérdezett iskolák 58,9 százalékában nincs elegendő tornaterem, sportpálya, az intézmények 30,85 százalékában nincs megfelelő tornafelszerelés, eszköz, 12,71 százalékában pedig nincs elegendő pedagógus.

"És ez csak a rózsabokor teteje! Hogy mi a baj még? Tarts velünk, és megtudhatod!" - írja a KiHa. "A flashmob keretein belül egy kis bemelegítés után "átkocogunk" az Astoriára, ahol a jó tornaórához híven egy kis focival zárjuk a programot, hogy egyszer majd mi is olyan jók lehessünk, hogy valamelyik vadonatúj stadionban rúghassuk a bőrt a kényelmetlen, egysíkú, esetenként balesetveszélyes tesiórák után" - áll a felhívásban. Milyen új tantárgyakat tanulnak a diákok az idei tanévben? Erről itt olvashattok, a kötelező testneveléssel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.