Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az intézmények több mint 75 százaléka szerint a mindennapos testnevelés bevezetésének első üteme megfelelően...

Az intézmények több mint 75 százaléka szerint a mindennapos testnevelés bevezetésének első üteme megfelelően sikerült, ugyanakkor egy, a kormány által még nem tárgyalt, az MTI birtokába került összegzés szerint a legnagyobb problémát a tornatermek, sportpályák és felszerelések hiánya okozza.
A kormány által még nem tárgyalt, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által jóváhagyott anyag szerint a nagyobb arányú, felmenő rendszerű bevezetés során is komolyabb problémák mutatkoznak majd az infrastruktúra (nem csupán tornaterem, hanem a higiéniás körülmények tekintetében is) és a pedagógus-ellátás területén.
A Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete és a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete az egységes, intézményben megszervezett heti öt testnevelés tanóra megtartása mellett és annak kiváltását ellenezve foglalt állást - olvasható az anyagban.
Az idézett, tavaly őszi felmérés szerint arra a kérdésre, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése segíti-e, hogy a fiatalok egészségügyi állapota javuljon, a válaszadó több mint 2200 intézmény 67,44 százaléka mondta, hogy igen, 30,94 százaléka, hogy részben segíti, és 1,58 százaléka, hogy nem segíti.
Arról, hogyan sikerült megoldani a mindennapos testnevelés bevezetését az adott iskolában, az intézmények 75,62 százaléka úgy vélekedett, hogy jól, 23,88 százalék szerint részben jól, és 0,45 százalék szerint nem jól.
Az intézmények közül arra a felvetésre, hogy milyen gyakorlati akadályokkal szembesültek a bevezetés során, 58,9 százalék azt mondta, hogy nincs elegendő tornaterem, sportpálya, 30,85 százalék, hogy nincs megfelelő tornafelszerelés, eszköz, és 12,71 százalék, hogy nincs elegendő pedagógus.
Arra a kérdésre, hogy amennyiben szükséges, van-e lehetőségük más intézménnyel, létesítménnyel (például sportcsarnok, uszoda, művelődési ház) összefogva biztosítani alkalmas helyiséget, teret, 51,18 százalék válaszolt igennel.
A felmérés szerint tornateremmel 457 település nem rendelkezik, uszodával pedig 1684 (a Nat minimális óraszámban ugyan, de a korábbiakhoz hasonlóan a diákok teljes körére kötelező úszásoktatást ír elő), míg sportpálya 147 településen nincs.
Az összegzés kitér arra is, hogy a mindennapos testnevelés bevezetéséhez 2012 szeptemberében a központi költségvetés - tudatosan - semmilyen bér-jellegű vagy dologi hozzájárulási többletet nem biztosított.
A következő tanévben ugyanakkor a 2011-2012-es alapállapothoz képest már országosan mintegy heti 60 ezer tanóra többlettel kell számolni, ami - feltéve, hogy a mostani tanév 30 ezer többletórája továbbra is megoldható a jelenlegi finanszírozási keretek között - a következő tanévtől heti 30 ezer többletfinanszírozást igénylő tanórát, a jelenlegi és várható munkaidő-számítási paraméterek mellett mintegy 1350 teljes pedagógus álláshelyet jelent.
A felmenő rendszerben ugyanez a többletigény még további két alkalommal jelenik meg a rendszerben, az ideihez képest tehát a 2015-2016-os tanévre heti 90 ezer többletóra, a várt számítási paraméterek mellett pedig 4050 teljes pedagógus álláshely igénye merül majd fel.
Fizetett túlóraként ez az egy tétel, 2013 őszének négy hónapjára a pedagógusok besorolásától függően, 700-750 millió forint központi támogatást igényel. A pedagógus életpálya-modell finanszírozási kereteinek bevezetése a túlóra kifizetéseket szükségtelenné teszi, a pedagógus többletigény ugyanakkor korlátozottan megmarad, a 2015-2016-ra számított 4050 álláshelyen dolgozó feltételezett többlet munkaerő feladataiból a jelenlegi pedagógusi kar szükség esetén legfeljebb néhány száz álláshelynyi túlmunkát képes ellátni.
A pedagógus többletigény eddig az időpontig felsőfokú képzéssel nem biztosítható, hiszen a 2013 szeptemberében induló felsőoktatási első évfolyamok végzési dátuma a szükséges időpontnál későbbi - rögzítették az anyagban.
A dokumentum szerint a mindennapos testneveléshez kapcsolódó kormányzati sikerként említhető a Magyar Atlétikai Szövetség Kölyökatlétika Programjának országos bevezetése mintegy ezer pedagógus továbbképzésével és a programhoz kapcsolódó eszközcsomagra kiírt közbeszerzéssel, melynek sikeres zárását követően 2013 júniusáig valósul meg a tervezett bevezető szakasz egésze.
A mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni.
A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a meghatározott kivétellel testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).