Kötelező lesz a meditáció az iskolákban: "nem elég az eget nézni"

Szeptembertől a mindennapos testnevelésórákon relaxációt is kell majd tanítani.

  • Eduline
MTI / Koszticsák Szilárd

Szeptembertől a mindennapos testnevelésórákon relaxációt is kell majd tanítani. A tanárok szerint elegendő lesz, ha az óra végén csukott szemmel lazítanak, vagy csendben az eget szemlélik majd a gyerekek, de a relaxáció bevezetésének ötletgazdája szerint ennél többről van szó: el kell érni, hogy akár egyetlen szó hatására is elinduljon a lazulás, és lassuljon a szívdobogás - írja az Origo.

Ahogy korábban megírtuk, eddig kétszáz tanár végezte el a szükséges továbbképzést. Bagdy Emőke pszichológus, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület elnöke, a program egyik kidolgozója szerint a relaxációnak köszönhetően a diákok kevésbé lesznek idegesek, és "egyensúlyba kerülnek". A legkisebbek a relaxációt játékos formában, mesével és mozgással egybekötve végeznék, a felső tagozatban már szerepet kapna az interaktivitás is, "a középiskolások pedig olyan szintre érnének a témában, amelynek komoly egészségvédelmi hatása van".

Az új tantervek alapján alsó tagozatban a relaxációs alapgyakorlatokat kell megtanulni (ellazulás, belső figyelem, önkontroll), felsőben a relaxáció különböző formáit (autogén tréning, a feszültség szabályozása), középiskolásoknak pedig már relaxációs és stresszoldó gyakorlatokat kell elsajátítaniuk. A középiskolásoknak emellett előírás "a relaxációs módszerek tudatos alkalmazása a pályaorientációt és jövőképet építő lelki munkában".

A budapesti Tüskevár Általános Iskolában évek óta külön tanóra a relaxáció. "Játékkal kezdünk, majd jön egy kis ritmusgyakorlat, utána pedig mindenki körbeül vagy -fekszik a szivacson, behunyja a szemét, én pedig egy történettel segítem, hogy el tudjanak lazulni" - mondta Kovács Péter, az iskola igazgatója. Hozzátette: az iskolába sok tanulási nehézséggel küzdő gyerek jár, akiknek nagyon jót tesznek a tréningek.

Kovács Péter szerint "nagyot lehet hibázni" egy ilyen foglalkozáson, ha a tanár nem figyel a diákok egyéni problémáira, élettörténetére. Ha például egy téli erdős történettel akarja ellazítani a gyerekeket, de az egyik diák családjában történt már fagyhalál, éppen az ellenkező hatást éri el a relaxációs óra.

A testnevelőtanárok egy része nem érti, pontosan mit is jelent majd a relaxáció: egyikük szerint biztosan nem lesz népszerű, ha foci helyett meditálni kell. "Minden órám végén van öt perc, amikor csukott szemmel csendben ülünk, ezzel ugye le lesz tudva a relaxáció?" - kérdezte egy budapesti tanár.

A sportoló gyerekeknek különösen fontos, hogy ismerjék magukat, tudják kezelni a feszültséget, és tudjanak ellazulni, de a diákok személyiségfejlődésével az egész tantestületnek közösen kell foglalkoznia, amelyhez hozzátartozhat a relaxáció is, de nem "órarendszerűen" - mondta Kiss Mihály, az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola igazgatója és testnevelő tanára.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.