Kötelező lesz a meditáció az iskolákban: "nem elég az eget nézni"

Szeptembertől a mindennapos testnevelésórákon relaxációt is kell majd tanítani.

  • Eduline
MTI / Koszticsák Szilárd

Szeptembertől a mindennapos testnevelésórákon relaxációt is kell majd tanítani. A tanárok szerint elegendő lesz, ha az óra végén csukott szemmel lazítanak, vagy csendben az eget szemlélik majd a gyerekek, de a relaxáció bevezetésének ötletgazdája szerint ennél többről van szó: el kell érni, hogy akár egyetlen szó hatására is elinduljon a lazulás, és lassuljon a szívdobogás - írja az Origo.

Ahogy korábban megírtuk, eddig kétszáz tanár végezte el a szükséges továbbképzést. Bagdy Emőke pszichológus, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület elnöke, a program egyik kidolgozója szerint a relaxációnak köszönhetően a diákok kevésbé lesznek idegesek, és "egyensúlyba kerülnek". A legkisebbek a relaxációt játékos formában, mesével és mozgással egybekötve végeznék, a felső tagozatban már szerepet kapna az interaktivitás is, "a középiskolások pedig olyan szintre érnének a témában, amelynek komoly egészségvédelmi hatása van".

Az új tantervek alapján alsó tagozatban a relaxációs alapgyakorlatokat kell megtanulni (ellazulás, belső figyelem, önkontroll), felsőben a relaxáció különböző formáit (autogén tréning, a feszültség szabályozása), középiskolásoknak pedig már relaxációs és stresszoldó gyakorlatokat kell elsajátítaniuk. A középiskolásoknak emellett előírás "a relaxációs módszerek tudatos alkalmazása a pályaorientációt és jövőképet építő lelki munkában".

A budapesti Tüskevár Általános Iskolában évek óta külön tanóra a relaxáció. "Játékkal kezdünk, majd jön egy kis ritmusgyakorlat, utána pedig mindenki körbeül vagy -fekszik a szivacson, behunyja a szemét, én pedig egy történettel segítem, hogy el tudjanak lazulni" - mondta Kovács Péter, az iskola igazgatója. Hozzátette: az iskolába sok tanulási nehézséggel küzdő gyerek jár, akiknek nagyon jót tesznek a tréningek.

Kovács Péter szerint "nagyot lehet hibázni" egy ilyen foglalkozáson, ha a tanár nem figyel a diákok egyéni problémáira, élettörténetére. Ha például egy téli erdős történettel akarja ellazítani a gyerekeket, de az egyik diák családjában történt már fagyhalál, éppen az ellenkező hatást éri el a relaxációs óra.

A testnevelőtanárok egy része nem érti, pontosan mit is jelent majd a relaxáció: egyikük szerint biztosan nem lesz népszerű, ha foci helyett meditálni kell. "Minden órám végén van öt perc, amikor csukott szemmel csendben ülünk, ezzel ugye le lesz tudva a relaxáció?" - kérdezte egy budapesti tanár.

A sportoló gyerekeknek különösen fontos, hogy ismerjék magukat, tudják kezelni a feszültséget, és tudjanak ellazulni, de a diákok személyiségfejlődésével az egész tantestületnek közösen kell foglalkoznia, amelyhez hozzátartozhat a relaxáció is, de nem "órarendszerűen" - mondta Kiss Mihály, az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola igazgatója és testnevelő tanára.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.