Nem nagyon tudja a kormány egyelőre, hogy mit kezdjen a Klikkel, ami biztos, hogy változások lesznek, és az is elég valószínű, hogy az önkormányzatok nem kapnak több jogosultságot.
Az oktatási államtitkárság a Köznevelési Kerekasztal munkacsoportjaival közösen dolgozik az állami fenntartó átalakításával kapcsolatos feladatok megoldásán is - a pontos, érdemi részletekről értesíteni fogjuk a sajtó munkatársait a közeljövőben – ilyen titokzatos választ kaptunk Palkovics Lászlótól a pénteki online fogadóóráján, amikor arra voltunk kíváncsiak, milyen irányba tesz lépéseket a kormány a Klik átalakításakor.
Lázár János a múlt csütörtöki Kormányinfón azt mondta, megbukott a kettős fenntartás, ami sok iskola esetében ma is fennáll. A miniszter szerint emiatt nincsenek világos viszonyok, emiatt kokoz vitát, hogy például a törött ablaküveg cseréje kinek a hatásköre.
Nemrég írtunk egy vásárosnaményi iskola esetéről, ahol tavaly nyár óta nem javították ki a viharkárokat, mivel az önkormányzat és a Klik egymásra mutogat.
A kettős fenntartásnak tehát vége lehet, ám az biztos, hogy nem olyan módon, hogy ismét az önkormányzatok kapják vissza a fenntartói és a működtetői jogkört is.
Ez ugyanis 2012 előtt így volt, erre pedig Palkovics László nemrég azt mondta, a rendszer megbukott. Erre válaszul írta a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, hogy a csökkenő állami források miatt voltak gondok 2012 előtt, amikor még az önkormányzatok voltak a fenntartók, és valójában a 2013-ben felállított Klik bukott meg.
Legnagyobb esélye annak lehet, hogy a Klik hatásköreit szétosztják, miután a jelenlegi tankerületi beosztást megváltoztatják – valószínűleg megyénként lesz egy tankerület, és Budapesten egy, de olyan verziót is lehetett már hallani, hogy a fővárosban öt tankerület lesz. Ezen kívül egyes ügyekben az iskolák igazgatói is nagyobb autonómiát kapnak, erre pedig valószínűleg egy bakkártyát is adnak nekik, azonban ennek részletei sem tisztázottak pontosan.
Lázár János pénteken arról beszélt, hogy támogatja még több iskola egyházi kézbe adását. Már eddig is sok iskola menekült a Kliktől az egyházakhoz, ugyanakkor ez komolyan növelheti a szegregációt, mert ezekre az intézményekre egészen más szabályok vonatkoznak. Erről itt írtunk részletesen.
Ahogy azt sem látni, miben lesz más az átalakítás utáni rendszer. Az biztos, hogy szervezeti hibák vannak, de a fő gond ismét – mint anno az önkormányzati fenntartás esetén – a pénz. Ha nincs pénz az oktatásban, akkor semmilyen struktúra nem fog megfelelően működni. Bár a Klik most kap 38 milliárd forint „segélyt”, nem látszik megfordulni az az évek óta tartó trend, mely szerint az oktatásra egyre kevesebb pénzt szán a magyar állam.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
