Nem is kellett volna eltüntetni a sót az iskolai menzáról?

Megkezdték az iskolai menzák ellenőrzését. A cél nem a büntetés, hanem a hibák kijavítása, hogy a diákok átszokjanak az egészséges étkezésre. Az élelmezési vezető szerint nem kellett volna a sót sem kivonni egyik napról a másikra, azt fokozatosan is lehetett volna csökkenteni.

  • Eduline
Fazekas István

Tiszadadán kezdte meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a közétkeztetési rendelet betartásának ellenőrzését szeptember végén – tudta meg a Magyar Nemzet. A helyi önkormányzat élelmezési vezetőjének véleménye szerint több menzának azért akadhat problémája a rendelet betartásával, mert félreértelmezi azt. A sokak által sérelmezett sóhasználat drasztikus csökkentését például nem egyik pillanatról a másikra kell bevezetni, annak fokozatos elvonására is lehetőséget ad a rendelet.  A tanárok kiabálással próbálják megszerettetni a reformmenzát

Arról már az Eduline is írt, hogy rendeletben szabályozzák a menzákon és a kórházakban adható ételek összetételét és elkészítésének szabályait. A diákok tetszését ugyanakkor nem nagyon nyerték meg az új ízek. Erről bővebben itt olvashattok.

„Hiába kötelező szeptembertől a rendelet betartása, a hatóságoknak sosem volt elsődleges céljuk a büntetés” – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Ha valamilyen hiányosságot találnak, először nem büntetnek, csak végzést, illetve határozatot adnak ki, amelyben megjelölik azt a határidőt, ameddig a hiányosságot meg kell szüntetni. Ha azonban a hibát az utóellenőrzés idejére sem orvosolják, bírságot szabhatnak ki.

Szigorúbban járhat azonban el az egészségügyi hatóság, ha hiányzik az ételek allergén összetevőinek feltüntetése, tiltott élelmiszereket használnak fel – például leveskockából készült leves, energiaital –, továbbá az is, ha nem biztosítanak diétás étkeztetést annak, akinek erről a szakorvos igazolást adott ki.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna