Súlyos vádakat is megfogalmazó levelet juttattak el az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezetésének az...
Súlyos vádakat is megfogalmazó levelet juttattak el az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezetésének az egyetem Kiss János altábornagy utcai gyakorlóiskolájába járó diákok szülei - írja a Népszabadság. Az intézmény finanszírozási gondokra hivatkozva múlt hét elején döntött úgy, hogy jövő évtől megszünteti a középiskolai évfolyamokat, és csak az általános iskolai oktatás folytatódhat tovább.
A szülők a levélben azt írták: az egyetem a forráselvonásra hivatkozva döntött a bezárásról, csakhogy már az erről szóló kormányzati döntés előtt, tavaly nyáron bizottságot hívtak össze a finanszírozási gondok miatt, az iskola esetleges megszüntetésének vizsgálatára. A szülők nehezményezték azt is, hogy az intézmény az épület rossz állapotára hivatkozva szünteti meg a középiskolai oktatást, mégsem tett semmit a felújítás érdekében.
A levél szerint „a középiskola veszteség nélkül működik, gyakorlatilag eltartja önmagát”. Az ELTE vezetőség még nem kapta meg a levelet, így arra nem tudott reagálni. Korábban viszont úgy fogalmaztak: már az elmúlt években általánossá vált, hogy a gyakorlóiskola működtetésére kapott normatíva nem fedezte a kiadásokat, ezért az ELTE-nek kellett kiegészítenie az intézmény költségvetését.
A szülők Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszterhez fordulnak az iskola egyben tartásának érdekében, a napokban petíciót adnak át a tárcavezetőnek. A Népszabadság úgy tudja, egyebek mellett azt kérik a minisztertől: segítsen abban, hogy az iskola a jelenlegi épületben, önálló intézményként, jogutódi minőségben működjön tovább a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában. Ha ez nem megvalósítható, az intézményt az szintén XII. kerületi Arany János Gimnázium kihelyezett részlegeként képzelik el.
Az egyetem korábbi közleménye szerint a középiskolai képzés továbbviteléhez szükséges volna mintegy 200 millió forintos felújítás és évi mintegy 100 millió forintos kiegészítő támogatás, azonban ezek az összegek az egyetem költségvetésében a nagymértékű elvonások miatt nem állnak rendelkezésre. Az ELTE állami támogatása a 2012-es 19,5 milliárd forinthoz képest idén 13,4 milliárd forintra csökkent. Mennyivel csökkent az egyetemek, főiskolák állami támogatása idén? Itt találjátok az adatokat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
