Újabb tanárokat menesztettek Törökországban, mert a hatalom szerint szerepük lehet az elnök elleni puccskísérletben.
A törökországi megtorlások részeként újabb 2400 tanárt menesztettek állásából, mellettük összesen 293 bírót és ügyészt függesztettek fel. Bűnük annyi, hogy ByLock nevű üzenetküldő alkalmazási rendszert használtak, olyat, amelyet az Egyesült Államokban élő, és Ankara által a júliusi puccskísérlet szellemi atyjának kikiáltott hitszónok, Fethullah Gülen hívei kezdtek használni 2014-ben.
Lényegében egy csevegőszoftver miatt veszítették el állásukat és hazaárulónak bélyegezték őket.
Törökországban a százezerhez közelít az elbocsátott és felfüggesztett tanárok száma. Emellett számos alapítványi iskolát is bezárattak, mert a hatalom úgy véli, hogy közük van a Recep Tayyip Erdogan elleni puccskísérlettel vádolt Gülenhez. Gülen váltig tagadja, hogy köze lett volna a katonai államcsínykísérlethez. A török vezetés elsősorban az értelmiségi réteg ellen lépett fel, ők Erdogan populist rendszerének legnagyobb kritikusai.
A helyzet odáig fajult, hogy már nincs elég tanár és iskola, hogy tanítság a gyerekeket.
A bosszúvágy oly erős, hogy a török kormány Magyarországot is felkérte korábban, hogy zárassák be az egyik budapesti török iskolát, mert szerintük rossz célokat szolgálnak - egyben a török állam elleni hálózat része.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
