Matekból buktak meg messze a legtöbben a tavalyi érettségin
A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
hvg.hu
Három-négyszázan tüntettek vasárnap délután az iskolai szegregáció ellen az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) előtt, majd átvonultak a VIII. kerületi Wesley János Lelkészképző Főiskolába, ahol jelenleg is fórumot tartanak - írja a hvg.hu.
A tüntetésen felszólalt több diák, köztük roma tanulók is, akik az integrált oktatás fontosságára hívták fel a figyelmet. Egyikük, egy külföldön tanuló diák azt mondta, Magyarországról külföldi ismerőseinek egy olyan ország jut eszébe, amely "más irányba" tart, emiatt az az érzése, hogy szégyenkeznie kell.
Szerinte fontos, hogy roma diákok is eljussanak az egyetemre. Egy másik, 16 éves középiskolás arról beszélt, hogy neki jók az esélyei a továbbtanulásra, mégis rossz hatással van rá a szegregáció, mert nem ismerheti meg részletesebben a hazai társadalmat. A beszédekben előkerültek a romák előrejutásának lehetőségei, illetve az, hogy a kormány a demonstrálók szerint most törvényessé tenné az iskolai osztályokban történő szegregációt.
Dinók Henriett, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora beszédében úgy fogalmazott, hogy a kormányzat legalizálni akarja a szegregációt. Álláspontja szerint az elkülönítést tiltó bírósági ítéletek ellenére továbbra is elkülönítve oktatják a roma diákokat.
Magyarországon körülbelül 200 homogén cigány iskola működik, további 700 intézményben pedig külön osztályokban tanítják a roma diákokat - mondta Dinók kormányzati kutatásokra hivatkozva, és követelte, hogy Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter intézkedjen a roma gyerekeket elkülönítő intézmények bezárása ügyében.
"Az alkotmány nem játék!" és "Nem az utcára, hanem iskolába akarunk járni" - többek között ilyen feliratok szerepeltek a transzparenseken. Az Emmi elől a résztvevők közösen átvonultak a VIII. kerületi Wesley János Főiskolába, hogy fórumot tartsanak, amelyen a csatlakozó szervezetek kifejtik álláspontjukat, majd vita kezdődik a politika és a szegregáció problémáiról, illetve arról, hogy mit tehetnek a civilek az integráció érdekében. Az utcán a tüntetők többek között azt skandálták: "Balog Zoltán, zárkózz fel, mert felzárkóztatunk, ha kell". Milyen látványos akcióval hirdette az eseményt a Hallgatói Hálózat? Itt nézhetitek meg.
Korábban több civil, jogvédő, érdekképviseleti és szakmai szervezet is jelezte részvételét az eseményen, többek között például Amnesty International Magyarország, a Hallgatói Hálózat (HaHa), a Hálózat a Tanszabadságért, a Humán Platform, a Társaság a Szabdságjogokért, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, az ELTE Társadalomtudományi Karának hallgatói önkormányzata, a Középiskolai Hálózat (KiHa), a Magyartanárok Egyesülete és az Oktatói Hálózat.
A szervezők felidézték, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium március 29-én jogszabálytervezetet nyújtott be az Országgyűlésnek, amely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi törvényt is módosítaná.
A módosítás elfogadásával a Fidesz a “társadalmi felzárkózás” leple alatt legalizálná az iskolai szegregációt, és utat nyitna a hátrányos megkülönböztetés további terjedésének - közölték. "Könyvtárnyi hazai és nemzetközi irodalom bizonyítja azonban, hogy a 'társadalmi felzárkózás' legfontosabb eszköze éppen a felkészült, korszerű pedagógiai módszerekkel végrehajtott integráció volna - tették hozzá.
A minisztérium is reagált a kritikákra
Az Emmi vasárnap közleményben reagált a tüntetésen elhangzottakra. A tárca szerint a kormány határozottan fellép a szegregáció ellen, és a köznevelésről szóló törvény ki is jelöli e szándék kereteit és eszközeit. "A nehéz körülmények között élő gyermekek integrált nevelését-oktatását hatékonyan segíti a minőségi kisgyermekkori nevelés kiterjesztése, megerősítése. Ezért a kormány 2014 szeptemberétől 3 éves kortól kötelezővé teszi az óvodába járást" - írták.
"Ugyanez a törekvés jelenik meg az iskolák fenntartói feladatainak átvételével a nagyobb állami szerepvállalásban, a tananyagot tartalmában egységesen szabályozó Nemzeti alaptantervben, a Híd-programokban. A felsorolt intézkedések mindegyike valódi esélyegyenlőséget kínál, a gyermek képességei kibontakoztatásának, beilleszkedésének eszköze" - olvasható az Emmi közleményében.
A tárca szerint a legsérülékenyebb társadalmi csoportokhoz tartozó, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű - köztük roma -, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanulóknak a kormány pedagógiai és szociális, kulturális jellegű támogatást nyújt. "A kötelező erkölcstanoktatás bevezetése, az érettségi feltételéül szabott kötelező közösségi munka várhatóan meghozza azt a szemléletmódbeli változást, ami elfogadóbbá, érzékenyebbé, szeretetteljesebbé teszi a felnövekvő nemzedéket" - írták a közleményben.
Az Emmi szerint a kormány kimutatható eredménye, hogy míg a 2010/2011-es tanévben 502, sajátos nevelési igényű gyermekeket elkülönítve ellátó iskola működött Magyarországon, a 2011/2012-es tanévben már csak 452 - tették hozzá.
