A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) nem a kormánynak, nem az ellenzéknek, és nem is más szervezeteknek szeretne megfelelni, hanem csak és kizárólag a tagságnak - nyilatkozta Horváth Péter, a szervezet elnöke a Magyar Nemzetnek.
Horváth Péter a lap szombati számában közölt interjúban kifejtette: az átalakítások iránya szerinte jó, az életpályamodell, a tanári portfólió ügyében, illetve a fenntartórendszerrel kapcsolatban azonban vannak problémák, amelyek minden intézménytípusban, minden pedagógust foglalkoztatnak.
Jó, hogy az életpályamodell a minimálbérhez köti az illetményalapot, azonban a munka minőségét, a tanított órák mennyiségét és a kollégák képzettségét, így például a több diplomát nem honorálja, pedig a bértáblának árnyalnia kell két azonos életkorú pedagógus teljesítményének különbségét, máskülönben bérfeszültség lesz - mutatott rá a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. A pedagóguskar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben, közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. A tanárokat érintő legfontosabb változásokról itt olvashattok.
A kötelező órák számát 22-26 között határozták meg, problémákat szül azonban, hogy az egyik pedagógus ugyanazért a pénzért néggyel kevesebb órát tart hetente, mint a másik. Ebben a kérdésben szeretnének mielőbb változásokat elérni - mondta.
A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a túlórapénz csak nagyon erős leterhelés mellett jár. Az iskolák működtetéséről szólva kifejtette: az állami fenntartásért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK) egy óriási szervezet jött létre, ami ilyen erős központosítással nehezen működik.
Az iskolák működtetéséről szólva kifejtette: az állami fenntartásért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK) egy óriási szervezet jött létre, ami ilyen erős központosítással nehezen működik.
Hozzáfűzte, már az első évben tettek lépéseket annak érdekében, hogy a legfelsőbb szintről lejjebb kerüljenek bizonyos feladatkörök, de a tankerületeknek, főleg a megyei központoknak még több önállóságot kell adni. Az intézményvezetőktől munkáltatói jellegű jogköröket vettek el, emiatt apró ügyeket sem tudtak házon belül megoldani az iskolák.
Ez a probléma szerinte részben enyhült már, de még mindig van mit tenni. Mind a költségvetési jellegű, mind a működéshez kapcsolódó dolgokban nagyobb önállóságot kaphatnának a tankerületek - vélekedett.
A tankönyvkiadás államosítása kapcsán elmondta, voltak olyan kollégái, akiknek az idén úgy kellett tankönyvet választaniuk, hogy nem tudták elolvasni az egészet, mert még csak mintafejezetek voltak készen.
Hozzátette, jelenthet gondot az is, hogy ahol tavaly elindítottak egy olyan tankönyvcsaládot felmenő rendszerben, amelynek a folytatása a következő tanévtől mégsem jelenhet meg, ott más gondolatmenetű, módszertanú kiadványra kell áttérni. Mivel az NPK delegál egy tagot a Nemzeti Tankönyvtanácsba, a kar tagjainak véleménye, valamint a közösen kialakított koncepció érvényre fog jutni - hangsúlyozta.
Az NPK elnöke arról is beszélt, hogy a tanári kafetéria ügyében a kar támogatja a szakszervezetek küzdelmét. A kar megyei szervezeteinek szeptember 20-ig kell felállniuk, az érdemi munka azután kezdődik - ismertette Horváth Péter.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
