Öt és fél év után néhány napos látogatásra visszatért Pakisztánba Malala Juszafzai Nobel-békedíjas nőjogi harcos, aki az ellene elkövetett merénylet óta nem járt a hazájában.
Malala Juszafzai csütörtök reggel érkezett Iszlámábádba, szigorú biztonsági intézkedések közepette hagyta el a repülőteret. A fővárosban találkozott Sahid Hakan Abbaszi pakisztáni kormányfővel, majd rövid nyilatkozatot tett az állami televízióban. "El se tudom hinni, hogy ez tényleg megtörténik. Az utóbbi években rengeteget álmodtam arról, hogy visszatérhetek a hazámba" - mondta könnyekig meghatódva.
Abbaszi azt mondta: nagyon örül, hogy újra az országban üdvözölheti "Pakisztán leányát". Malalát a szélsőségesek elleni legerősebb pakisztáni hangnak nevezte a kormányfő. Az egykori híres krikettjátékosból politikussá lett Imran Khan pártja, az ellenzéki Pakisztáni Mozgalom az Igazságosságért képviselője azt nyilatkozta: Malala Juszafzai visszatérése azt jelzi, hogy a szélsőséges erők vereséget szenvedtek Pakisztánban.
Pakisztáni kormányilletékesek szerint a visszatérést a legnagyobb titokban készítették elő. Ötnapos látogatásán Malalát elkísérik a családtagjai és az ő nevét viselő alapítvány vezetői.
Malala Juszafzai szülőföldjén, a Szvat-völgyben nemrégiben nyitotta meg kapuit a Malala Alapítvány finanszírozásával épült lányiskola. A Nobel-békedíjjal járó pénzjutalomból hozta létre alapítványát, amely pénzadományokat kapott ismert szervezetektől és magánszemélyektől, köztük Angelina Jolie amerikai filmcsillagtól is.
Mostani látogatása során valószínűleg nem fog elutazni a Szvat-völgybe az őt ért biztonsági fenyegetések miatt - nyilatkozta Malala egyik rokona a Reuters hírügynökségnek. Hozzátette: Malalának és szüleinek régi vágya, hogy visszatérhessenek szülőföldjükre, és meglátogathassák barátaikat és rokonaikat, de biztonsági okokból erre most nem kaptak engedélyt.
A most húszéves Malala a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában született pastu nemzetiségű, szunnita iszlám családban. Már kisgyerekként küzdött hazájában a lányok tanuláshoz való jogáért. A szélsőséges iszlamista tálibok ezért 2012-ben fejbe lőtték, amikor hazafelé tartott az iskolájából. Nemzetközi orvosi összefogással kezelték Londonban, s azóta emberi jogi aktivistaként folytatja harcát a lányok tanulási lehetőségeiért. Alig tizenhét évesen, 2014-ben kapta a Nobel-békedíjat a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcáért, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa. Nagy-Britanniában él, és az Oxford Egyetemen tanul.
Gyilkosokat küldtek rá, ma ő a legfiatalabb Nobel-díjas: húszéves Malala Juszufzai
Július 12-én lesz húszéves a pakisztáni Malala Juszufzai, aki 2014-ben alig tizenhét évesen kapta meg a Nobel-békedíjat a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcáért, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa. Malala Juszufzai 1997. július 12-én született a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában, pastu nemzetiségű, szunnita iszlám családban.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
