Öt és fél év után néhány napos látogatásra visszatért Pakisztánba Malala Juszafzai Nobel-békedíjas nőjogi harcos, aki az ellene elkövetett merénylet óta nem járt a hazájában.
Malala Juszafzai csütörtök reggel érkezett Iszlámábádba, szigorú biztonsági intézkedések közepette hagyta el a repülőteret. A fővárosban találkozott Sahid Hakan Abbaszi pakisztáni kormányfővel, majd rövid nyilatkozatot tett az állami televízióban. "El se tudom hinni, hogy ez tényleg megtörténik. Az utóbbi években rengeteget álmodtam arról, hogy visszatérhetek a hazámba" - mondta könnyekig meghatódva.
Abbaszi azt mondta: nagyon örül, hogy újra az országban üdvözölheti "Pakisztán leányát". Malalát a szélsőségesek elleni legerősebb pakisztáni hangnak nevezte a kormányfő. Az egykori híres krikettjátékosból politikussá lett Imran Khan pártja, az ellenzéki Pakisztáni Mozgalom az Igazságosságért képviselője azt nyilatkozta: Malala Juszafzai visszatérése azt jelzi, hogy a szélsőséges erők vereséget szenvedtek Pakisztánban.
Pakisztáni kormányilletékesek szerint a visszatérést a legnagyobb titokban készítették elő. Ötnapos látogatásán Malalát elkísérik a családtagjai és az ő nevét viselő alapítvány vezetői.
Malala Juszafzai szülőföldjén, a Szvat-völgyben nemrégiben nyitotta meg kapuit a Malala Alapítvány finanszírozásával épült lányiskola. A Nobel-békedíjjal járó pénzjutalomból hozta létre alapítványát, amely pénzadományokat kapott ismert szervezetektől és magánszemélyektől, köztük Angelina Jolie amerikai filmcsillagtól is.
Mostani látogatása során valószínűleg nem fog elutazni a Szvat-völgybe az őt ért biztonsági fenyegetések miatt - nyilatkozta Malala egyik rokona a Reuters hírügynökségnek. Hozzátette: Malalának és szüleinek régi vágya, hogy visszatérhessenek szülőföldjükre, és meglátogathassák barátaikat és rokonaikat, de biztonsági okokból erre most nem kaptak engedélyt.
A most húszéves Malala a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában született pastu nemzetiségű, szunnita iszlám családban. Már kisgyerekként küzdött hazájában a lányok tanuláshoz való jogáért. A szélsőséges iszlamista tálibok ezért 2012-ben fejbe lőtték, amikor hazafelé tartott az iskolájából. Nemzetközi orvosi összefogással kezelték Londonban, s azóta emberi jogi aktivistaként folytatja harcát a lányok tanulási lehetőségeiért. Alig tizenhét évesen, 2014-ben kapta a Nobel-békedíjat a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcáért, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa. Nagy-Britanniában él, és az Oxford Egyetemen tanul.
Gyilkosokat küldtek rá, ma ő a legfiatalabb Nobel-díjas: húszéves Malala Juszufzai
Július 12-én lesz húszéves a pakisztáni Malala Juszufzai, aki 2014-ben alig tizenhét évesen kapta meg a Nobel-békedíjat a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcáért, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa. Malala Juszufzai 1997. július 12-én született a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában, pastu nemzetiségű, szunnita iszlám családban.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
