A halálát akarták, Nobel-békedíjat kapott, az Oxfordon tanul: öt év után hazatért Malala

Öt és fél év után néhány napos látogatásra visszatért Pakisztánba Malala Juszafzai Nobel-békedíjas nőjogi harcos, aki az ellene elkövetett merénylet óta nem járt a hazájában.

  • MTI
MTI / EPA / T. Mughal

Malala Juszafzai csütörtök reggel érkezett Iszlámábádba, szigorú biztonsági intézkedések közepette hagyta el a repülőteret. A fővárosban találkozott Sahid Hakan Abbaszi pakisztáni kormányfővel, majd rövid nyilatkozatot tett az állami televízióban. "El se tudom hinni, hogy ez tényleg megtörténik. Az utóbbi években rengeteget álmodtam arról, hogy visszatérhetek a hazámba" - mondta könnyekig meghatódva.

Abbaszi azt mondta: nagyon örül, hogy újra az országban üdvözölheti "Pakisztán leányát". Malalát a szélsőségesek elleni legerősebb pakisztáni hangnak nevezte a kormányfő. Az egykori híres krikettjátékosból politikussá lett Imran Khan pártja, az ellenzéki Pakisztáni Mozgalom az Igazságosságért képviselője azt nyilatkozta: Malala Juszafzai visszatérése azt jelzi, hogy a szélsőséges erők vereséget szenvedtek Pakisztánban.

Pakisztáni kormányilletékesek szerint a visszatérést a legnagyobb titokban készítették elő. Ötnapos látogatásán Malalát elkísérik a családtagjai és az ő nevét viselő alapítvány vezetői.

Malala Juszafzai szülőföldjén, a Szvat-völgyben nemrégiben nyitotta meg kapuit a Malala Alapítvány finanszírozásával épült lányiskola. A Nobel-békedíjjal járó pénzjutalomból hozta létre alapítványát, amely pénzadományokat kapott ismert szervezetektől és magánszemélyektől, köztük Angelina Jolie amerikai filmcsillagtól is.

Mostani látogatása során valószínűleg nem fog elutazni a Szvat-völgybe az őt ért biztonsági fenyegetések miatt - nyilatkozta Malala egyik rokona a Reuters hírügynökségnek. Hozzátette: Malalának és szüleinek régi vágya, hogy visszatérhessenek szülőföldjükre, és meglátogathassák barátaikat és rokonaikat, de biztonsági okokból erre most nem kaptak engedélyt.

A most húszéves Malala a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában született pastu nemzetiségű, szunnita iszlám családban. Már kisgyerekként küzdött hazájában a lányok tanuláshoz való jogáért. A szélsőséges iszlamista tálibok ezért 2012-ben fejbe lőtték, amikor hazafelé tartott az iskolájából. Nemzetközi orvosi összefogással kezelték Londonban, s azóta emberi jogi aktivistaként folytatja harcát a lányok tanulási lehetőségeiért. Alig tizenhét évesen, 2014-ben kapta a Nobel-békedíjat a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcáért, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa. Nagy-Britanniában él, és az Oxford Egyetemen tanul.

Gyilkosokat küldtek rá, ma ő a legfiatalabb Nobel-díjas: húszéves Malala Juszufzai

Július 12-én lesz húszéves a pakisztáni Malala Juszufzai, aki 2014-ben alig tizenhét évesen kapta meg a Nobel-békedíjat a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcáért, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa. Malala Juszufzai 1997. július 12-én született a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában, pastu nemzetiségű, szunnita iszlám családban.

Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói újra demonstrálnak, szerintük tovább romlott a helyzet, és egyre többen hagyják ott az egyetemet

Július 2-án ismét utcára vonulnak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói. A szervezők szerint a tavalyi tüntetés óta nem történt érdemi előrelépés az általuk kifogásolt ügyekben, miközben a vizsgaközpont működésével, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák tovább súlyosbodtak. Úgy vélik, a jelenlegi működés miatt már nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és az egyetem dolgozói közül is egyre többen elégedetlenek.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.