Tényleg fenyegetik az óvodák a szülőket? Konkrét esetet nem említett a szülői szervezet

Komoly vádakat fogalmazott meg mai közleményében a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE): a szervezet szerint az óvodák visszatartják a 6 éves tanköteles gyerekeket, az iskolakezdés elhalasztása ellen tiltakozó szülőket pedig megfenyegetik - többek között azzal, hogy állami gondozásba vetetik a gyermeküket. Megkérdeztük Keszei Sándort, az egyesület elnökét, milyen konkrét esetek alapján állítja ezt a szervezet.

  • Eduline

"Naponta 10-15 bejelentés, szülői panasz érkezik. Ilyenkor kezdünk el vizsgálatot indítani" -mondta az eduline megkeresésére Keszei Sándor, a szülői szervezet elnöke.

Mint már korábban beszámoltunk róla, csütörtök reggel tették közzé a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének honlapján azt a közleményt, mely szerint az óvodák tudatosan, előre megfontoltan nem nyilvánítják a 6 éves gyermekeket iskolaérettnek, visszatartják őket a tovább tanulástól, és ha a szülő ebbe nem egyezik bele, akkor megfenyegetik - a szervezet szerint többek között azzal, hogy állami gondozásba veszik a gyermekét.

Újranyithatják a szülők a falusi iskolákat

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete arra biztatja a kistelepülések élő szülőket, hogy összefogva újranyittathatják a Klikkel az iskolákat. A MSZOE körüljárta, hogy miként tudják elkerülni a falukban és községekben elő családok, hogy óvodás vagy alsó tagozatos gyermekük órákat utazzon egy másik települsére iskolába vagy óvodába.

A reggeli bejegyzés óta egy új, hosszabb közlemény is megjelent az egyesület oldalán.

Az óvodába járó gyermekek nagy többsége 6 éves koráig eléri az iskola megkezdéséhez szükséges testi, lelki, érzelmi, értelmi „érettséget”, de szülői bejelentések (panaszok) alapján végzett felméréseink szerint az óvodavezetők és a pedagógiai szakszolgálatok több gyereket tartanak vissza, mint amennyit továbbengednek iskolába. Magyarországon a gyermekek többsége „évvesztes” lesz, mert megbuktatják őket az óvodában - írják.

Konkrét eset?

Arra a kérdésünkre, hogy tudna-e mondani konkrét eseteket, helyeket, ahol az óvodában dolgozók megfenyegették az iskolakezdés elhalasztása ellen tiltakozó szülőket, Keszei Sándortól azt a választ adta, hogy bár napi több bejelentést is kapnak óvodai visszaélésekről, nem adhat ki intézményeket vagy szülőket.

És bár ez a hír meg van alapozva, érezzük, hogy nekünk ezt nem kell bizonyítani, csak tájékoztatnunk kell. És nyilvánvalóan Palkovics László is ismeri ezt a helyzetet, mert be akarja vezetni, hogy 5 éves korban elvigyék az óvodától a gyerekeket.

Utalt arra, hogy az oktatási államtitkár korábban felvetette a kilencéves általános iskola bevezetésének ötletét - a tervet azonban nem az óvodai visszaélésekkel magyarázta, a változtatástól a diákok készségeinek javulását várják.

Azokban az esetekben, amikor oktatási intézmény részéről törvénytelenség gyanúja merül fel, az oktatási jogok biztosánál, illetve az Oktatási Hivatalnál tudnak az érintettek bejelentést tenni. Keszei Sándor véleménye szerint egyesületének nem feladata, hogy eljárjon az ügyben, csupán tájékoztatást adnak a szülőknek arról, ők hogyan tudnak tovább haladni.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.