Némi csúszásban vannak, annyi a tennivaló - mondta a Nemzeti alaptanterv átalakításáról Csépe Valéria miniszteri biztos az Országgyűlés kulturális bizottságában kedden.
A Nemzeti alaptanterv (Nat) átalakításáról Csépe Valéria miniszteri biztos elmondta: az elkészült koncepció számos félreértelmezésével találkozott.
Kifejtette: cél a használható,"dinamikus" tudás biztosítása a gyerekeknek, illetve a pedagógusok esetében a leadható tananyag helyett tanítható tananyag kialakítása.
Egy alapozó fejlesztéssel kell indulni, de a mindenáron való tankönyvközpontúságtól is el kell mozdulni - közölte.
A problémák között említette, hogy túl sok a tanóra, kevés a gyakorlat, s kihasználatlanok az egész napos iskola lehetőségei is.
Mint rámutatott: először a tartalmi elemeket kívánják meghatározni, és ehhez igazítják majd a szabályozást. Olyan modulokat építenének be az egyes évfolyamoknál, amelyek lényege, hogy "nem a tantárgyakat, hanem a tudást integrálják" - jelezte a miniszteri biztos, aki megjegyezte: a munkálatokkal némi csúszásban vannak, nagyon sok a tennivaló. Olyan csoportot is létrehoznak, amely a felsőoktatás felől a bemeneti elvárásokat határozná meg.
Tantervi ajánlásokat, módszertani "repertoárt kínálnának majd, nem központosítani szeretnének - hangsúlyozta.
Palkovics: újragondolnák az egész napos iskolát
Többek között erről is beszélt az oktatási államtitkár egy konferencián. Az oktatási államtitkár a Liga szakszervezetek szakmai konferenciáján szólalt fel. A Nemzeti tanterv átalakításáról szólva elmondta: fontos, hogy az átmeneteket jól kezeljék az óvodából az iskolába, majd iskolán belül, stabil alapkészségeket alakítsanak ki, a természettudományokat pedig életkorhoz illesztve kell megújítani.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
