Némi csúszásban vannak, annyi a tennivaló - mondta a Nemzeti alaptanterv átalakításáról Csépe Valéria miniszteri biztos az Országgyűlés kulturális bizottságában kedden.
A Nemzeti alaptanterv (Nat) átalakításáról Csépe Valéria miniszteri biztos elmondta: az elkészült koncepció számos félreértelmezésével találkozott.
Kifejtette: cél a használható,"dinamikus" tudás biztosítása a gyerekeknek, illetve a pedagógusok esetében a leadható tananyag helyett tanítható tananyag kialakítása.
Egy alapozó fejlesztéssel kell indulni, de a mindenáron való tankönyvközpontúságtól is el kell mozdulni - közölte.
A problémák között említette, hogy túl sok a tanóra, kevés a gyakorlat, s kihasználatlanok az egész napos iskola lehetőségei is.
Mint rámutatott: először a tartalmi elemeket kívánják meghatározni, és ehhez igazítják majd a szabályozást. Olyan modulokat építenének be az egyes évfolyamoknál, amelyek lényege, hogy "nem a tantárgyakat, hanem a tudást integrálják" - jelezte a miniszteri biztos, aki megjegyezte: a munkálatokkal némi csúszásban vannak, nagyon sok a tennivaló. Olyan csoportot is létrehoznak, amely a felsőoktatás felől a bemeneti elvárásokat határozná meg.
Tantervi ajánlásokat, módszertani "repertoárt kínálnának majd, nem központosítani szeretnének - hangsúlyozta.
Palkovics: újragondolnák az egész napos iskolát
Többek között erről is beszélt az oktatási államtitkár egy konferencián. Az oktatási államtitkár a Liga szakszervezetek szakmai konferenciáján szólalt fel. A Nemzeti tanterv átalakításáról szólva elmondta: fontos, hogy az átmeneteket jól kezeljék az óvodából az iskolába, majd iskolán belül, stabil alapkészségeket alakítsanak ki, a természettudományokat pedig életkorhoz illesztve kell megújítani.
Június 15-én zárta volna le a tanévet a Tanítanék, és a kötelező hétvégi ledolgozást is eltörölte volna. Ezeket nem fogadták el, három másik javaslatuk viszont bekerült a következő tanév szabályozásába.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter hangsúlyozta, az egyéni szükségletek figyelembevétele nemcsak a sajátos nevelési igényű gyerekek, hanem minden gyerek fejlődése szempontjából fontos.
A tegnap megválasztott köztársasági elnök Budapesten érettségizett, majd az ELTE jogi karán szerzett diplomát. Később főiskolai vezető, országgyűlési képviselő, majd strasbourgi bíró lett, hazatérése után pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották.
A kollégiumi férőhelyektől és az ösztöndíjaktól kezdve a mentális egészségen át egészen addig, hogy a diákoknak nagyobb beleszólásuk legyen az őket érintő döntésekbe, számos kérdés került már terítékre az elmúlt hónapokban. A fiatalok világnapja alkalmából megnéztük, milyen egyeztetések zajlottak eddig a kormány és a fiatalokat képviselő szervezetek között.
@eduline.hu “Fogyasszunk minél kevesebb energiát, és minél több jeget!” – a Sziget 0. napján jártunk, ahol fenntarthatóságról és az extrém hőségről is kérdeztük a fesztiválozókat. 🪭⛺️ #utcaembere #sziget2026 #eduline #foryou #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Már csak két hetet kell várni a 2026-os pótfelvételi ponthatáraira. Mutatjuk, tavaly hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb képzésekre, és mikor derül ki, hogy idén kit vettek fel.
Alapvetően támogatja a Pedagógusok Szakszervezete az általános iskolák alsó tagozatait érintő 14 pontos javaslatcsomag irányát, de egyelőre nem látják, hogyan teremtenék meg hozzá a megfelelő jogszabályi és pénzügyi feltételeket.
Már több mint 13 ezer forintba kerül egy átlagos hátizsák, és a 700 forintot is átlépte egy adag iskolai ebéd átlagára. Mutatjuk, mi minden drágult még az új tanév előtt.
