Megduplázná költségvetését az állami intézményfenntartó

Megduplázná rendelkezésre álló irodai férőhelyeit és költségeit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), mert...

  • Eduline
Fazekas István

Megduplázná rendelkezésre álló irodai férőhelyeit és költségeit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), mert az elhelyezésére szolgáló épület méreteiben már nem alkalmas a szervezet elhelyezésére - írja a Népszabadság egy birtokába került kormányzati jelentésre hivatkozva.

A lap szombati számában arról is beszámol, hogy becslések szerint a pedagógusok negyven százalékának volt korábban önkormányzattal kötött kollektív szerződése, amely alapján béren kívüli juttatást is kaptak. Noha az állami átvétel után a szerződések hatályosak maradtak, az érintettek február óta nem kapják meg a cafeteriát. A szerdai kormányülésre készült jelentésben felvázolt lehetőségekből kitűnik, hogy csak akkor tudnák orvosolni az önkormányzati bérezés során kialakult béregyenlőtlenségeket, ha a zárolásra hivatkozva senkinek nem adnának semmit.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) múlt hét szerdán közölte, hogy az állami iskolák tanárai Erzsébet-utalványt kapnak pedagógusnapra. Közleményükben azt írták: míg korábban a tanárok fele nem részesült ilyen jellegű béren kívüli juttatásban, addig az idei évtől minden pedagógus megkapja. A Népszabadság viszont úgy tudja, hogy azok, akik újonnan álltak munkába, vagy megbízási szerződéssel dolgoznak, nem kapnak utalványt.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.