A differenciált béremelésről szóló jogszabály-módosítás visszavonását kéri a Nemzeti Pedagógus Kar. Szerintük komoly feszültséget okozhat a nevelőtestületekben az újítás.
A köznevelési törvény szeptember 1-jétől hatályos szövegében az áll, "a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét". A törvényből azonban az is kiderül, hogy az igazgatói döntés miatt senkinek nem lehet alacsonyabb a bére, mint jelenleg.
A differenciált béremelésről szóló törvényjavaslatot még tavaly májusban nyújtották be, az ellen még a Nemzeti Pedagógus Kar is tiltakozott, ahogy a pedagógus-szakszervezetek sem rajongtak az ötletért. Főként azt kifogásolták, hogy a kormány ezzel az eszközzel a már beígért béremelést "osztaná fel" a tanárok között, miközben korábban ilyen dologról szó sem volt.
"Az NPK többször jelezte a szükségességét, hogy az intézményvezetők kapjanak lehetőséget a kiemelkedő munka anyagi elismerésére a pótlékok differenciálásának és a pedagógusok jutalmazásának lehetőségével. A köznevelési törvény 65 §-ának módosítása révén megjelenő differenciálási lehetőséget azonban nem tartjuk erre megfelelő megoldásnak" - írja a Nemzeti Pedagógus Kar pénteki közleményében.
A Nemzeti Pedagógus Kar szerint a differenciálási lehetőség számos pedagógust megfoszthat a béremelés korábban jogszabályban garantált részletétől, emellett "negatív munkahelyi klímát eredményezhet, hiszen jutalmazásra csak valakinek az elmarasztalása esetén van lehetőség, feszültségeket szülhet a nevelőtestületen belül, megszünteti a munkáltatótól és munkahelytől független, munkakörhöz kötött garantált illetményt".
"Ezen felül az eltérő illetményalap meghatározásához kapcsolódó - a minősítés, a tanfelügyelet és az önértékelés mellett megalkotandó - újabb értékelési rendszer a megadott szempontokkal a pedagógiai munkától idegen, az intézmények számára pedig további adminisztratív és munkaterhet jelent. Ezért kérjük a módosítás visszavonását, és a jogszabályok által eddig is leírt, elméletben már létező jutalmazási és differenciálási lehetőségek költségvetési hátterének biztosítását. Addig is az NPK honlapján közzéteszünk egy mintát, az intézmények értékelési rendszerének elkészítéséhez" - zárul a közlemény.
Ennyit keresnek a tanárok 2017 szeptemberétől: itt találjátok az összes adatot
Átlagosan 3,5 százalékkal emelkedik ősztől a pedagógusok bére - jelentette ki többször az oktatási államtitkár az elmúlt hónapokban. De pontosan mennyivel landol több pénz a pedagógus bankszámláján? Kiszámoltuk. Számításunk alapja a költségvetési törvényben szereplő vetítési alap, amelynek összege évek óta változatlan, még mindig a 2014-es minimálbér összegének felel meg, vagyis 101 500 forint.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
