Akár meg is vonhatják a fizetésemelést az iskolaigazgatók: tiltakozik a pedagóguskar

A differenciált béremelésről szóló jogszabály-módosítás visszavonását kéri a Nemzeti Pedagógus Kar. Szerintük komoly feszültséget okozhat a nevelőtestületekben az újítás.

  • Eduline
hvg.hu

A köznevelési törvény szeptember 1-jétől hatályos szövegében az áll, "a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét". A törvényből azonban az is kiderül, hogy az igazgatói döntés miatt senkinek nem lehet alacsonyabb a bére, mint jelenleg.

A differenciált béremelésről szóló törvényjavaslatot még tavaly májusban nyújtották be, az ellen még a Nemzeti Pedagógus Kar is tiltakozott, ahogy a pedagógus-szakszervezetek sem rajongtak az ötletért. Főként azt kifogásolták, hogy a kormány ezzel az eszközzel a már beígért béremelést "osztaná fel" a tanárok között, miközben korábban ilyen dologról szó sem volt.

"Az NPK többször jelezte a szükségességét, hogy az intézményvezetők kapjanak lehetőséget a kiemelkedő munka anyagi elismerésére a pótlékok differenciálásának és a pedagógusok jutalmazásának lehetőségével. A köznevelési törvény 65 §-ának módosítása révén megjelenő differenciálási lehetőséget azonban nem tartjuk erre megfelelő megoldásnak" - írja a Nemzeti Pedagógus Kar pénteki közleményében.

A Nemzeti Pedagógus Kar szerint a differenciálási lehetőség számos pedagógust megfoszthat a béremelés korábban jogszabályban garantált részletétől, emellett "negatív munkahelyi klímát eredményezhet, hiszen jutalmazásra csak valakinek az elmarasztalása esetén van lehetőség, feszültségeket szülhet a nevelőtestületen belül,  megszünteti a munkáltatótól és munkahelytől független, munkakörhöz kötött garantált illetményt".

"Ezen felül az eltérő illetményalap meghatározásához kapcsolódó - a minősítés, a tanfelügyelet és az önértékelés mellett megalkotandó - újabb értékelési rendszer a megadott szempontokkal a pedagógiai munkától idegen, az intézmények számára pedig további adminisztratív és munkaterhet jelent. Ezért kérjük a módosítás visszavonását, és a jogszabályok által eddig is leírt, elméletben már létező jutalmazási és differenciálási lehetőségek költségvetési hátterének biztosítását. Addig is az NPK honlapján közzéteszünk egy mintát, az intézmények értékelési rendszerének elkészítéséhez" - zárul a közlemény.

Ennyit keresnek a tanárok 2017 szeptemberétől: itt találjátok az összes adatot

Átlagosan 3,5 százalékkal emelkedik ősztől a pedagógusok bére - jelentette ki többször az oktatási államtitkár az elmúlt hónapokban. De pontosan mennyivel landol több pénz a pedagógus bankszámláján? Kiszámoltuk. Számításunk alapja a költségvetési törvényben szereplő vetítési alap, amelynek összege évek óta változatlan, még mindig a 2014-es minimálbér összegének felel meg, vagyis 101 500 forint.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.